A vallomások

A vallomások

 

Hagyó Miklós volt főpolgármester-helyettes

Hagyó Miklós vallomásában tagadta, hogy megfenyegette volna Balogh Zsolt megbízott vezérigazgatót, és állította: sosem vett át tőle pénzt. Emlékezetes: a BKV korábbi vezetője azt állította: a volt főpolgármester-helyettesnek két alkalommal is adott 15-15 millió forintot, egyik alkalommal az elhíresült Nokia-dobozban.

Ugyancsak tagadta, hogy bármikor is fenyegetően vagy erőszakosan lépett volna fel a megbízott vezérigazgatóval szemben. Hagyó Miklós törekvő embernek, ezzel együtt aljas hazugnak nevezte Balogh Zsoltot.

Az AAM-szerződéssel kapcsolatos gyanú szerint Hagyó Miklós adott utasítást 2007-ben a BKV számára, hogy kössön szerződést a céggel. Az AAM által elvégzett elemzésért kifizetett csaknem 50 millió forint az ügyészség szerint indokolatlan és felesleges kiadás volt. A volt főpolgármester-helyettes szerint azonban az anyag jelentős volt, és nem ő adott utasítást a szerződés megkötésére.

Vallomásában Hagyó Miklós felvetette: Demszky Gábor akkori főpolgármester, Ikvai-Szabó Imre főpolgármester-helyettes és Mesterházy Ernő főpolgármesteri tanácsadó felelősségét is. Az egykori politikus arra is panaszkodott, hogy Demszky Gábor hangulatember volt, néha nehéz volt vele, ráadásul az akkori főpolgármester őt nevezte ki aktuális főgonosznak.

Hagyó Miklós vallomásában beszélt Horváth Éva BKV-s foglalkoztatásáról, illetve tanácsadója, Lelovics Ottó szerepéről is.

 

Mesterházy Ernő volt főpolgármesteri főtanácsadó

Mesterházy Ernő a vallomásában elmondta: a 2006-os önkormányzati választást követő MSZP-SZDSZ koalíció megkötésekor azt javasolta Demszky Gábornak, hogy a BKV-t bízzák a szocialistákra, illetve Hagyó Miklósra, a főpolgármester azonban nem hallgatott rá. A koalíciót az egykori tanácsadó úgy jellemezte: maga volt a borzalom.

Kitért arra is, hogy a jövőjét a nagypolitikában képzelte el, ezért hagyott fel egyéb üzleti és művészeti tevékenységével, beszédhibája miatt azonban kénytelen volt a háttérben maradni.

Mint mondta: a BKV ügyében többször találkozott Hagyó Miklós volt főpolgármester-helyettessel, Szilvásy György korábbi kancelláriaminiszterrel és Puch Lászlóval, aki akkor az MSZP pénztárnoka volt. Kifejtette: mivel a BKV ügyében mindenről tárgyalnia kellett Hagyó Miklóssal, az a kép alakult ki, hogy jóban vannak, pedig nem volt így.

Mesterházy Ernő arról is beszélt, hogy a BKV élére 2008 szeptemberében kinevezett Kocsis Istvánnal titokban kellett tárgyalnia, hogy Hagyó Miklós ne tudjon róla. Balogh Zsolt megbízott vezérigazgatóval (aki Antal Attila és Kocsis István helyettese is volt) csak udvariassági találkozóik voltak.

 

Balogh Zsolt volt vezérigazgató-helyettes, volt megbízott vezérigazgató

A korábbi BKV-vezető nemcsak a vallomástétel alkalmával, hanem a Hagyó Miklóssal való szembesítéskor is a volt főpolgármester-helyettesre vallott. Balogh Zsolt elmondta: Hagyóval gyakran sétáltak a Városháza folyosóin, ilyenkor a főpolgármester-helyettes utasításokat adott neki. A volt vezérigazgató többször is jelezte: halálosan félt Hagyó Miklóstól.

Balogh azt állította: 2008-ban arra is Hagyó utasította, hogy adja le pályázatát a BKV vezérigazgatói posztjára. Mint mondta: a főpolgármester-helyettes egy alkalommal azt mondta neki: mindent elkövet annak érdekében, hogy Balogh vezérigazgatói megbízatását véglegesítsék, ezért azonban évente 15 millió forintot kell neki adnia.

Balogh Zsolt szerint a főpolgármester-helyettes rá bízta, hogyan szerzi meg a pénzt; mint mondta: Hagyó ebből a munkatársait akarta kifizetni és egy csepeli idősotthont szándékozott támogatni.

A volt vezérigazgató azt mondta: két alkalommal adott át Hagyónak 15-15 millió forintot, egyszer közvetlenül, egyszer közvetve. A közvetlen pénzátadás a már ismert Nokia-dobozban történt, a közvetett átadást pedig a volt főpolgármester-helyettes egy alkalommal a Hévízi tóban igazolta vissza. A szembesítéskor Hagyó Miklós mindent tagadott.

 

Horváth Éva volt főpolgármester-helyettesi szóvivő

2010. januári vallomásában Horváth Éva elmondta: 2007. február elsején kezdett sajtóreferensként dolgozni a DBR Metró Projektigazgatóságon, de bérét a BKV fizette; mint mondta: a 4-es metrót építő DBR-nél 2008 februárjáig ő volt az egyetlen sajtós. Horváth Éva innen került át Hagyó Miklós stábjába.

A volt szóvivő arról is beszélt, hogy a BKV-hoz Puch László szocialista pártpénztárnok ajánlására is vettek fel dolgozót, akire – Horváth állítása szerint - Antal Attila többször panaszkodott, miszerint nem lehet számítani a munkájára, mert gyakran van beteg- vagy tanulmányi szabadságon.

Vallomásában Horváth Éva beszélt Puch László több „strómanjáról” is, és megnevezte az MSZP „alpénztárnokát” is, aki – a volt szóvivő elmondása szerint egy alkalommal megmutatta neki, hol van az irodájában az a széf, amelyből az illegális kifizetéseket intézték.

Horváth Éva beszámolt arról is, milyen telefonszámokon tartotta a kapcsolatot Puch Lászlóval és embereivel. Kiemelte, hogy mivel a pártpénztárnok nem ért az informatikához, kevéssé használ számítógépet, ezért sok mindenről lehetnek papírjai.

Hagyó Miklós volt szóvivője mindazonáltal tagadta az ellene felhozott vádakat.

 

Antal Attila, vezérigazgató

A BKV korábbi vezérigazgatója vallomásában elmondta: Hagyó Miklós neki közvetlenül csak vezérigazgatósága elején adott utasításokat, később már csak „számon kérő jelleggel” kérdezett rá bizonyos szerződésekre, amelyeket Antal Attila – saját bevallása szerint – vonakodott aláírni.

Antal Attila a fenti folyamatra példát hozva közölte: egy alkalommal Hatvani Szabó János irodájában bemutatták neki Bogdán Árpádot, a Swietelsky Kft. ügyvezetőjét, amikor is tájékoztatást kértek tőle a 4-es metró állomásaira vonatkozó belső beépítési tender állásáról. Mint mondta: akkor jelezte, hogy a munkára a BKV-nak 39,6 milliárd forintja van, így ha a tenderre magasabb összegért jelentkeznek, akkor érvénytelenítik azt.

A vallomás szerint Hatvani ekkor jelezte Bogdánnak, hogy 5 százalékot kér ezért a szerződésért, az azonban Antal Attila jelenlétében nem hangzott el, hogy ezt milyen módon juttatják majd el Hatvanihoz. A volt vállalatvezető megjegyezte, hogy mivel a tenderre csak a Swietelsky nyújtott be a limitár alatti pályázatot, a belső beépítési munkákat a cég elnyerte, s a szerződést ő aláírta.

A volt vezérigazgató vallomásában arról is beszélt, hogy a BKV-nak korábban szerződése volt egy céggel egy az autóbuszoknál használható adalékanyag beszerzéséről, s ő ezt a szerződést annak lejártakor nem akarta meghosszabbítani, ám Demszky Gábor főpolgármester és tanácsadója, Mesterházy Ernő azt ajánlotta: használják továbbra is az adalékanyagot.

Antal Attila úgy fogalmazott: nem volt abban a helyzetben, hogy ellentmondjon a főpolgármesternek vagy tanácsadójának, ezért végül aláírta a szerződést.

 

Regőczi Miklós kommunikációs igazgató, kommunikációs és értékesítési vezérigazgató-helyettes

Regőczi Miklós a vallomásában úgy fogalmazott: „a BKV hierarchikus szervezet, amit a főnök mond, azt kell teljesíteni”. Mint mondta, Antal Attila vezérigazgató egy idő után a feladatok egy részét átadta neki.

Jelezte: a tulajdonostól – tehát a Fővárosi Önkormányzattól – érkező kéréseket utasításoknak lehetett tekinteni, ugyanakkor a kérések egy részét visszautasította, vagy közölte, hogy ő nem írja alá őket.

Regőczi elmondta: a hierarchia csúcsa a főváros volt; megemlítette Lelovics Ottót, Hagyó Miklós munkatársát, aki úgy tüntette fel magát, mintha a főnöke lenne, miközben munkajogilag nem volt az. Megjegyezte: úgy érezte, hogy Lelovics az MSZP-től érkező kéréseket tolmácsolta.

A volt vezérigazgató-helyettes vallomásában azt mondta: a BKV ügyében Hagyó Miklós és Mesterházy Ernő egyeztetett, ez azonban Antal Attila lemondása után megszűnt. Regőczi szerint elvárás volt, hogy Demszky Gábor és Hagyó Miklós minél többet tudjon szerepelni a BKV-val kapcsolatban, amennyiben pozitív eseményekről volt szó.

Horváth Éva szerződésével kapcsolatban Regőczi Miklós elmondta: a DBR szóvivője 2008 elején kapott felkérést a Városházáról, s bár a DBR-es munkáját innentől nem tudta végezni, a BKV kommunikációjába besegített, aktívan részt vett a munkában.