A vád

A vád

 

A Központi Nyomozó Főügyészség 2012. január 11-én folytatólagosan, bűnszervezetben elkövetett különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette és más bűncselekmények miatt vádiratot nyújtott be Hagyó Miklós volt főpolgármester-helyettes és 14 társa ellen a Fővárosi Törvényszékhez.

Az ügyben a nyomozást 2010. május 21-én kezdte meg a Budapesti Rendőr-Főkapitányság.A nyomozási irat összesen 47 ezer oldalból áll, a mellékletek további mintegy 50 ezer oldalt tesznek ki.

A vádirat szerint Hagyó Miklós, Budapest egykori főpolgármester-helyettese Lelovics Ottóval, a főpolgármester-helyettesi kabinet kommunikációs tanácsadójával és Horváth Évával, a DBR Metró Projektigazgatóság sajtóreferensével – saját vagy ismeretségi körük anyagi és gazdasági érdekeinek jogtalan előmozdítása érdekében – 2007 és 2009 között a BKV Zrt. vezetőinek olyan utasításokat adtak, illetve döntéseiket oly módon befolyásolták, hogy a BKV számára hátrányos döntéseket hozzanak, illetve szerződéseket kössenek.

Antal Attila és Balogh Zsolt, a BKV volt vezérigazgatói, Regőczi Miklós kommunikációs és értékesítési vezérigazgató-helyettes, Zelenák Tibor a BKV kommunikációs főosztályvezető, valamint Vitéz Ágnes a BKV marketing főosztályvezetője az utasításokat elfogadták és teljesítették. A vádirat szerint annak ellenére, hogy egyértelmű volt számukra, hogy azok nem a BKV és a főváros, hanem – közvetve vagy közvetlenül – kizárólag az utasítást adók érdekeit szolgálják, a BKV számára pedig egyértelműen hátrányosak.

A vádirat szerint 2007 januárjától 2008 augusztusáig a fenti személyek részvételével olyan összehangoltan működő szervezet épült ki, amelynek a tagjai a fölöttük álló tagoktól érkező, a BKV vagyoni helyzetét hátrányosan érintő utasításokat ellenkezés nélkül végrehajtották és ennek érdekében a saját beosztottjaikat is igénybe vették.

A csoport működésére és felépítésére tekintettel a főügyészség a fenti személyeket folytatólagosan, bűnszervezetben elkövetett különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette elkövetésével vádolja. A bűnszervezet létrehozója és vezetője a vádirat szerint Hagyó Miklós volt, aki a beosztásából fakadó befolyásával visszaélve – jogsértő utasításokkal – maga is részt vett a bűncselekmény elkövetésében.

Ezen túlmenően olyan környezetet alakított ki, amelyben bizalmas munkatársai – Lelovics Ottó, Horváth Éva és Horváth Iván (Hagyó Miklós személyes ügyvédje) – közvetlenül is képesek voltak a volt főpolgármester-helyettes érdekeinek megfelelő döntéseket hozni és azokat a BKV vezetői felé közvetíteni. A bűnszervezet 2008 augusztusáig 1,49 milliárd forintot meghaladó vagyoni hátrányt okozott a BKV-nak – olvasható a vádirat összefoglalójában.

A főügyészség álláspontja szerint a nyomozás során annak a gyanúja is megalapozottá, illetve vádképesen bizonyíthatóvá vált, hogy Hagyó Miklós úgy tekintette a BKV-t, amelynek felhasználásával fedezheti azokat a személyes és politikai jellegű kiadásait, amelyeket a parlamenti vagy önkormányzati költségvetésből nem volt lehetősége finanszírozni. Ennek érdekében kommunikációs, marketing, reklám és tanácsadói területeken politikai, gazdasági, baráti szívesség keretében olyan szerződések megkötésére utasította a BKV vezetőit, amelyek az ésszerű gazdálkodás és a hasznosság szempontjait figyelmen kívül hagyva jöttek létre.

A BKV megvádolt vezetői tekintetében a nyomozás során összesen 50 különböző gazdasági társasággal kötött 65 ilyen szerződést vizsgáltak meg. Ebből 31 cég összesen 41 szerződését érintően emelt vádat a főügyészség.

Hagyó Miklós a fentieken túl hivatali helyzetével visszaélve 2008 márciusában arra utasította Balogh Zsoltot, a BKV megbízott vezérigazgatóját, hogy évente 15 millió forintot adjon át neki. Követelése nyomatékosítása érdekében kilátásba helyezte, hogy amennyiben nem kapja meg a kért összeget, úgy a Balogh Zsolt által a C.C. Soft Kft. számára 2007 decemberében (Hagyó Miklós utasítására) kiállított teljesítményigazolás miatt ellehetetleníti.

A vádirat szerint Balogh Zsolt a fenyegetés és a Hagyó Miklós által folyamatosan tanúsított erőszakos, ellentmondást nem tűrő viselkedés miatt kialakult félelmében 2008-ban és 2009-ben jogtalan előnyként 15-15 millió forintot juttatott Hagyó Miklósnak. A főügyészség e tényállás alapján Hagyó Miklóssal szemben hivatali visszaélés bűntette és hivatalos személyként elkövetett zsarolás bűntette miatt is vádat emelt.

A Központi Nyomozó Főügyészség vádat emelt továbbá Mesterházy Ernő, a volt budapesti főpolgármester politikai főtanácsadója ellen is, aki – a vád által megfogalmazottak szerint – szintén utasítási jogkör nélkül hasonló tartalmú szerződések megkötésére hívta fel a BKV vezetőit.

Mint írják, Mesterházy Ernő a BKV vezetőit arra utasította, hogy vagyonkezelési kötelezettségeiket megszegve a takarítási munkálatok elvégzésére a PQS-Plural Kft.-vel kössenek szerződést. A PQS-Plural Kft. az összes munka elvégzésére önmagában nem volt képes, ezért a kft. képviselője rávette a BKV-nál hosszabb ideje ezt a feladatot ellátó Renomé Kft. vezetőit egy konzorciumi szerződés megkötésére.

A vád szerint Mesterházy Ernő utasítására a BKV-nál lefolytatott közbeszerzési eljárást követően 2008. december 22. napján, konzorciumi szerződés keretében a PQS-Plural Kft. és a Renomé Kft. alkotta konzorcium vette át a takarítási feladatokat. A főügyészség szerint gazdaságilag indokolatlanul magasabb árszabással, amely különösen jelentős vagyoni hátrányt okozott a BKV-nak.

A vádirati tényállás szerint Regőczi Miklós kommunikációs és értékesítési vezérigazgató-helyettes és Zelenák Tibor főosztályvezető fiktív jelenléti ívek alapján, azokat vezetőként aláírva, igazolva és bérszámfejtésre továbbítva közreműködtek abban, hogy 2008 januárjától 2009. szeptember végéig a ténylegesen munkát nem végző Horváth Éva vádlottnak jogtalanul munkabért, prémiumot és egyéb juttatásokat fizessen ki a cég, összesen 24,6 millió forint összegben.

2007. január elsejét követően befejeződtek a BKV-nál a szervezeti átalakítások. A vezetői menedzsment döntött az egyes vezetői szintek munkaszerződéseinek egységesítéséről, így jöttek létre az úgynevezett „menedzserszerződések”, amelyek osztályvezetői szintig a vezetők elbocsátása esetére a törvényi illetve a kollektív szerződésben megengedett összegeknél jóval kedvezőbb juttatásokat állapítottak meg – olvasható az összefoglalóban.

Eszerint így került a felső vezetésbe tartozó alkalmazottak munkaszerződésébe olyan kikötés, hogy a munkaviszonyban eltöltött időtől függetlenül annak megszűnésekor 12 havi végkielégítés, illetve a titoktartási kötelezettség ellentételezéseként 3-4 havi munkabér jár. E szerződésekkel összefüggésben Antal Attila vezérigazgató 103,5 millió forint, míg Balogh Zsolt vezérigazgató 36,1 millió forint vagyoni hátrányt okozott a BKV-nak, legalábbis a főügyészség álláspontja szerint.

A Központi Nyomozó Főügyészség vádat emelt Szalainé Szilágyi Eleonóra, a BKV Zrt. humánpolitikai igazgatója ellen is, aki 2008. január 24-én megállapodást kötött Antal Attila vezérigazgatóval munkaviszonya 2008. december 31. napjával, közös megegyezéssel történő megszüntetésére. A megállapodás szerint egyéb jutalom címén 16,4 millió, végkielégítés címén 69,8 millió forintot, összesen tehát 86,2 millió forintot fizetett ki neki a vállalat.

Szalainé Szilágyi Eleonóra előrehozott öregségi nyugdíjjogosultságát 2008. március 27. napjával a Nyugdíjfolyósító Intézet megállapította, erre tekintettel a Munka Törvénykönyve alapján a vádlottnak a fenti szerződés hiányában végkielégítés nem járt volna. A vád szerint a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetésére vonatkozó megállapodás célja a BKV Zrt. megtévesztése és a fenti összegek jogtalan megszerzése volt. Erre tekintettel a főügyészség a volt humánpolitikai igazgató ellen különösen nagy kárt okozó csalás bűntette miatt emelt vádat.

A főügyészség a vádiratában – egy terhelt kivételével – börtönbüntetés kiszabását indítványozta a vádlottakra.

A vádemeléssel egyidejűleg a nyomozást a főügyészség 19 cég összesen 20 szerződésének ügyében megszüntette. Hat személlyel szemben bizonyítottság hiányában szüntették meg a nyomozást, hat vádlott esetében pedig „részmegszüntetésekre került sor”.

Kiemelik, hogy a vádirati tényállás szerint a Csapó Bt.-vel, Csapó Gábor olimpiai bajnok vízilabdázó, sportszakember cégével is hasonló szerződést kötött a BKV. Csapó Gábor, akit az eljárás során a főügyészség jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette megalapozott gyanúja miatt gyanúsítottként hallgatott ki, Hagyó Miklóssal és Lelovics Ottóval sportszakmai és személyes kapcsolatban állt.

Mint írják: Csapó Gábor támogatást szeretett volna kapni vízilabda-iskolája számára. Mivel az önkormányzati cégek szponzorálása tilos volt, ezért Lelovics Ottó felhívta Regőczi Miklós vádlottat arra, hogy a támogatást valamilyen reklámszerződéssel oldja meg. Regőczi Miklós ennek eleget téve a vádirat szerint rábírta Antal Attila vezérigazgatót arra, hogy bujtatott vállalkozási, valójában támogatási szerződést kössön a Csapó Bt.-vel, amelynek eredményeképpen 2008-ban összesen 2,85 millió forint kifizetésére került sor.

Csapó Gáborral szemben a főügyészség a nyomozást bizonyítottság hiányában megszüntette, mivel Csapó a szerződésben foglalt reklámtevékenységnek a sportoktatás helyszínén eleget tett. Mint írják, a vagyonkezelői kötelességszegést nem valósította meg azzal, hogy elmulasztotta a létesítményt üzemeltető igazgatóságnak bejelenteni e tevékenységet, illetve vagyoni hátrány okozására irányuló szándéka nem vált bizonyíthatóvá.

A Központi Nyomozó Főügyészség közölte: a bűncselekmény tárgyára tekintettel az ügy kiemelt jelentőségű ügynek minősül, erre tekintettel az eljárást soron kívül kell lefolytatni.