Szereplők

A BKV-ügy szereplői

 

Aba Botond: a BKV vezérigazgatója (1993-2006)

Aba Botond összesen 26 évig dolgozott a közlekedési vállalatnál, ennek felét vezérigazgatóként, mígnem 2006 decemberében a Combino-ügy miatt kényszerült távozni a BKV éléről. 2007 áprilisában Aba Botond a Közlekedéstudományi Intézet központi irodájának vezetője lett. A volt BKV-vezérigazgatót 2008 januárjában nevezték ki a MÁV-Start Zrt. felügyelőbizottságának elnökévé, erről a pozíciójáról 2009 augusztusában mondott le. Figyelembe véve, hogy a BKV körüli botrányok már az ő távozása után törtek ki, Aba Botond felelőssége a büntetőügyben nem vetődött fel.

 

Antal Attila: a BKV vezérigazgatója (2006-2008)

A korábban többek közt a Főtaxinál, a Nógrád Volánnál és az Est taxinál vezető pozíciót betöltött Antal Attilát 2006 decemberében Hagyó Miklós főpolgármester-helyettes javaslatára, pályáztatás nélkül nevezte ki a BKV élére a Fővárosi Közgyűlés. 2008 márciusában Demszky Gábor főpolgármester lemondásra kényszerítette, miután kiderült, hogy Antal egyik fia annál a cégnél dolgozik, amely a közlekedési vállalat használtbusz-tenderén egyedüliként indult. Antal ezután a Vértes Volán vezérigazgatója lett, ahonnan meggyanúsításakor bocsátották el. 2010. január 26-án a végkielégítési botrányban betöltött szerepe miatt őrizetbe vették, majd házi őrizetbe helyezték. Az ügy harmadrendű vádlottja 2011. június 8. óta szabadlábon védekezik.

Antal Attilát társtettesként folytatólagosan, bűnszervezetben elkövetett különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettével, és három rendbeli magánokirat-hamisítás vétségével vádolják.

 

B. Tünde

Az ügy tizenötöd rendű vádlottja, szabadlábon védekezik. Bűnsegédként elkövetett jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezeléssel vádolják.

 

Balogh Zsolt: a BKV megbízott vezérigazgatója (2008. február-augusztus), vezérigazgató-helyettes (2007-2008; 2008-2009)

Balogh Zsolt 2007-ben csoportvezetőként került a BKV-hoz, az év szeptemberében műszaki vezérigazgató-helyettessé nevezték ki. A vezérigazgatói posztot – megbízottként - 2008-ban vette át Antal Attilától, aki lemondott posztjáról. Balogh a vezetői pozícióra kiírt pályázaton is elindult, ezt azonban Kocsis István nyerte el. Az új vezérigazgató általános helyettesévé tette meg, 2009 júliusában azonban a végkielégítési ügy miatt távozni kényszerült a BKV-tól. Balogh Zsolt egy lapinterjúban azt mondta: rendszeresen kellett pénzt juttatnia a BKV-tól Hagyó Miklós főpolgármester-helyettesnek. Balogh Zsolt később a pécsi városi buszközlekedést sikertelenül privatizáló PK Busrent Kft. vezetője lett, lényegében a cég felszámolását menedzselte. Balogh Zsolt az ügy negyedrendű vádlottja, szabadlábon védekezik.

Balogh Zsoltot társtettesként folytatólagosan, bűnszervezetben elkövetett különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettével, és három rendbeli magánokirat-hamisítás vétségével vádolják.

 

Bolla Tibor: a BKV vezérigazgató-helyettese (2008-2012), vezérigazgatója (2012-)

Bolla 1993 és 2003 között menedzseri és igazgatói beosztásban az ÁPV Rt.-nél és jogelődjeinél, majd ezt követően közel hat évig vezérigazgató-helyettesként a Cívis Credit Pénzügyi Szolgáltató Zrt.-nél dolgozott. A közlekedési vállalat menedzsmentjének Kocsis István vezérigazgatói kinevezése után lett tagja, mint gazdasági vezérigazgató-helyettes. Horváth Éva BKV-s szerződése miatt 2010 januárjában hűtlen kezeléssel gyanúsították meg, ám vádat nem emeltek ellene. Tarlós István 2012 februárjában nevezte ki a BKV vezérigazgatójává.

 

Demszky Gábor: Budapest főpolgármestere (1990-2010)

A szabad demokrata politikust az első önkormányzati választást követően még a Fővárosi Közgyűlés választotta főpolgármesterré, később négy alkalommal immár közvetlenül választották újra; legutóbb, 2006-ban az SZDSZ és az MSZP közös jelöltjeként. A BKV-ügyben akkor vetődött fel a neve, amikor egyik tanácsadóját, Mesterházy Ernőt is meggyanúsították. 2010. február elején Demszky Gábor elismerte politikai felelősségét az ügyben. A Fővárosi Közgyűlés által létrehozott eseti vizsgálóbizottság meghallgatásán a főpolgármester nagy terjedelmű dokumentációt adott át, amelyet a nyomozás során bizonyítékként használtak. A fővárost mintegy 15 évig vezető MSZP-SZDSZ koalíció 2009 őszi felbomlását követően Demszky Gábor az önkormányzati ciklus végéig közgyűlési kisebbségből vezette Budapestet. A BKV ügyében a volt főpolgármestert még tanúként sem hallgatták meg.

 

Fuzik Zsolt: a BKV informatikai igazgatója

Fuzikot egy úgynevezett szerződés-nyilvántartó rendszerprogram miatt gyanúsították meg, mivel a feltételezés szerint annak 28 millió forintos árából több millió forintot kellett visszaosztani. A Repülőtéri Rendőr Igazgatóság 2009. december 9-én adott ki országos körözést Fuzik Zsolt ellen, aki nem jelent meg az idézésre. Az informatikai igazgatót a BKV 2010 januárjában elbocsátotta. A külsejét elváltoztató, szökésben lévő Fuzik Zsoltot 2010. február 4-én Szegeden fogta el a rendőrség, másnap előzetes letartóztatásba helyezték. 2010 májusában előbb házi őrizetet, majd június 21-én lakhelyelhagyási tilalmat rendeltek el vele szemben, jelenleg nincs kényszerintézkedés alatt. A volt igazgató ellen 2012. február 24-én emeltek vádat; gazdálkodó szervezet önálló intézkedésre jogosult dolgozója által kötelezettségszegéssel, bűnszövetségben és üzletszerűen elkövetett vesztegetés bűntettével vádolják. Fuzik Zsolt jelenleg a CBA informatikai igazgatója; szabadlábon védekezik.

 

Gulyás László: a DBR Metró Projekt Igazgatóság vezetője (1994-2007)

Gulyás Lászlót a Fővárosi Közgyűlés választotta a 4-es metró előkészítését és megépítését koordináló szervezet vezetőjévé. 2007 márciusában leváltották, ugyanezen év augusztusa és 2008 januárja között a DBR Metró igazgató-helyetteseként dolgozott. Erről a posztjáról 2008. január 2-án távozott, megbízatása – felmondási idejét követően – áprilisban járt le.

 

Hadnagy Ibolya: bíró

A BKV-per bírája a Kecskeméti Törvényszéken. A Bács-Kiskun Megyei Bíróság honlapja szerint leginkább fiatalkorúak ügyeivel foglalkozott.

 

Hagyó Miklós: Budapest főpolgármester-helyettese (2006-2009), országgyűlési képviselő (2002-2010)

A BKV-ügy elsőrendű vádlottja, Hagyó Miklós karrierjét a 90-es években vállalkozóként kezdte. Nevéhez kötődik egyes rágógumi- és energiaital-márkák magyarországi forgalmazása. A politikába a 90-es évek második felében kapcsolódott be. 2002-ben és 2006-ban az MSZP új generációjának erős embereként jutott be az Országgyűlésbe. 2006 decemberében az MSZP javaslatára a Fővárosi Közgyűlés Budapest városüzemeltetésért és vagyongazdálkodásért felelős főpolgármester-helyettesévé választotta. Noha sokáig az MSZP lehetséges főpolgármester-jelöltjeként tekintettek rá, a Kocsis István BKV-vezérigazgatóval vívott nyílt hatalmi harc meggyengítette. A korrupciógyanús esetek hatására és Demszky Gábor főpolgármester nyomására 2009 augusztusában lemondott a BKV felügyeletéről. 2009. november 20-án – a fővárosi MSZP-SZDSZ koalíció felbomlásával összefüggésben – lemondott főpolgármester-helyettesi posztjáról. 2010. május 14-én, az új Országgyűlés alakuló ülésének – s egyben Hagyó mentelmi joga lejártának – napján a rendőrség őrizetbe vette, majd előzetes letartóztatásba helyezték. 2011. február 23-án megszüntették előzetes letartóztatását és házi őrizetbe helyezték. 2011. június 10. óta szabad lábon védekezik.

Hagyó Miklóst felbujtóként folytatólagosan, bűnszervezetben elkövetett különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettével, valamint két rendbeli vezető beosztású hivatalos személy által elkövetett vesztegetés bűntettével, hivatali visszaélés bűntettével és kétrendbeli hivatalos személy által elkövetett zsarolás bűntettével vádolják.

 

Hatvani Szabó János, üzletember

Hagyó Miklós bizalmasa a 90-es évek elején állami tisztviselőként privatizációs szerződésekkel foglalkozott, majd kiterjedt céghálózatot épített ki. Az Állami Vagyonügynökségnél a rendszerváltást követően kezdett dolgozni, kezdetben ellenőrzési igazgatóként, majd 1994-től ügyvezető igazgatóként. Hatvani Szabó János 1995-ben lett az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. egyszerűsített privatizációs igazgatóság vezetője. A 90-es évek végén lett üzletember, ekkor hagyott fel a közszereplésekkel. Elnökhelyettese a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara ellenőrző bizottságának. 1999 és 2001 között a Főtaxinál Antal Attila későbbi BKV-vezérigazgató munkatársa volt. Jelenleg több cégben is van érdekeltsége. A BKV-ügyben a neve akkor vetődött fel, amikor Balogh Zsolt volt vezérigazgató egy lapinterjúban elmondta: kapott Hatvanitól utasításokat Hagyó Miklós nevében. Ennek ellenére Hatvani Szabó Jánost nem hallgatták ki és nem is gyanúsították meg. 

 

Horváth Csaba: Budapest főpolgármester-helyettese (2007-2009)

Horváth az MSZP javaslatára lett Budapest humán várospolitikáért felelős főpolgármester-helyettese. A BKV felügyeletét Demszky Gábor 2009 szeptemberében bízta rá, miután a sorozatos botrányok hatására a főpolgármester lemondatta a terület felügyeletéről Hagyó Miklóst. Horváth Csaba alig néhány hónapig menedzselte csak a közlekedési vállalat ügyeit, 2009 novemberében ugyanis a fővárost irányító MSZP-SZDSZ koalíció felbomlásakor lemondott főpolgármester-helyettesi megbízatásáról. Az ez idő alatt általa készíttetett közlekedési koncepció 7 milliárd forint megtakarítással számolt a BKV számára. Horváth lemondását követően Budapest-kormánybiztos, majd pártja főpolgármester-jelöltje lett; jelenleg az MSZP fővárosi frakcióvezetője. 

 

Horváth Éva: a DBR Metró Projektigazgatóság szóvivője (2007-2008), főpolgármester-helyettesi szóvivő (2008-2009)

A BKV-ügy hatod rendű vádlottja, Horváth Éva Hagyó Miklós javaslatára került a BKV-hoz, ahol a 4-es metró építését menedzselő DBR Metró Projektigazgatóság szóvivői feladatait látta el. Eltávolítására Demszky Gábor utasította helyettesét, miután a főpolgármester azt tapasztalta, hogy Horváth Éva túllépi hatáskörét. Ezt követően lett Hagyó Miklós szóvivője, azonban mint később kiderült: Horváth Éva továbbra is szerződésben maradt a BKV-val. Szóvivői állásából önként távozott, a BKV-tól pedig elbocsátották 2009-ben. Horváth a vád szerint több mint 24 millió forintot vett fel a BKV-tól érdemi munkavégzés nélkül. 2010. május 14-én – Hagyó Miklóssal egy napon – állították elő, május 26-án helyezték előzetes letartóztatásba. 2010. szeptember 23-án házi őrizetbe került. 2010. október 22. óta szabadlábon védekezik.

Horváth Évát folytatólagosan, bűnszervezetben felbujtóként elkövetett különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettével vádolják.

 

Horváth Éva jelenleg gyermeket vár; a per első napján - orvosi igazolással - augusztusi szülésére hivatkozva nem jelent meg. 

 

Horváth Iván: ügyvéd

Horváth Iván a Horváth, Dóczi és Lehmann ügyvédi iroda egyik vezetőjeként, Hagyó Miklós ügyvédjeként került kapcsolatba a BKV ügyeivel. A BRFK 2010 májusában tartott házkutatást az ügyvédi irodában, ahonnan iratokat és számítógépeket foglaltak le. A hírek szerint a HDL több más fővárosi cégnek (FKF Zrt., DBR Metró, Főtáv Zrt., BGYH Zrt.) is dolgozott, egyes információk szerint Hagyó Miklós kérésére. Horváth Iván az ügy heted rendű vádlottja; szabadlábon védekezik.

Horváth Ivánt felbujtóként bűnszervezetben elkövetett jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettével vádolják.

 

Keresztes Imre, a Központi Nyomozó Főügyészség vezetője

A nyomozó főügyész nyújtotta be a vádiratot a BKV-ügyben Hagyó Miklós volt főpolgármester-helyettes és társai ellen, de ő vezette a nyomozást Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök ellen is. Keresztes Imrét 2012. március 15-én a Magyar Köztársasági Érdemrend Nagykeresztjével (polgári tagozat) tüntették ki; az indoklás szerint „a közérdeklődésre számot tartó, kiemelkedően bonyolult tényállású és jogi megítélésű ügyekben folytatott nyomozások során nyújtott teljesítménye, továbbá eredményes ügyészi és vezetői pályafutása elismeréseként”. Szűk két héttel később Keresztes Imrét a Magyar Szocialista Párt kötelességszegés és bűnpártolás gyanúja miatt feljelentette; 2011 őszén kiderült ugyanis, hogy a nyomozó főügyész élettársa (ahogy ő fogalmazott: hölgyismerőse) egy százmilliós nagyságrendű biztosítási csalásba keveredett. A szocialisták szerint egy nyilvánosságra került tanúvallomásból az is kiderült, hogy az ügy sértettjei Keresztes közbenjárását kérték annak érdekében, hogy visszakapják pénzüket. Az ügyben az MSZP több alkalommal is a Legfőbb Ügyészséghez fordult. 

 

Kocsis István: a BKV vezérigazgatója (2008-2011)

A gépészmérnök végzettségű Kocsis a 90-es évek elején a FÉG Célgépgyár igazgatója, majd az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium főosztályvezetője, később iparért felelős államtitkára volt. 1993 és 1997 között az Állami Vagyonkezelő Rt., illetve az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. vezérigazgató-helyetteseként, később vezérigazgatójaként dolgozott. 2002 és 2005 között a Paksi Atomerőmű Rt.-t, 2005 és 2008 között pedig a Magyar Villamos Műveket vezette, ahonnan Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök menesztette. Kocsis 2008. szeptember 1-jén – nyílt pályázat eredményeképpen, de politikai nyomásra – lett a BKV vezérigazgatója. Miután közte, és a közlekedési vállalatot felügyelő Hagyó Miklós főpolgármester-helyettes között nyílt hatalmi harc bontakozott ki, Kocsis sorra feljelentette a BKV előző menedzsmentje által kötött szerződéseket. Kocsis Istvánt – mint a Magyar Villamos Művek volt vezérigazgatóját – 2011 nyarán különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettével gyanúsították meg, gyanúsítását később bűnszervezetben való részvétellel egészítették ki. Emiatt Tarlós István főpolgármester 2011. szeptember 4-én lemondatta. Kocsis Istvánt 2012 májusában BKV-s ügyekben is meggyanúsították; sajtóhírek szerint két, a BKV által megrendelt tanulmánnyal kapcsolatban vetődött fel a volt vezérigazgatóval szembeni gyanú.

 

Kutrol Katalin: ügyész

A Központi Nyomozó Ügyészség csoportvezetője, az úgynevezett BKV-per ügyésze. Kutrol Katalin az ügy mind a 15 vádlottjára börtönbüntetést kért. 

 

Lelovics Ottó: kommunikációs tanácsadó

A kommunikációs szakember a kétezres évek elején a Hustler című magazin munkatársaként dolgozott. A Budapesti Rendőr-főkapitányság szerint Lelovicsot úgy foglalkoztatták egy kommunikációs cégnél, hogy havi kétmillió forintos bérét a BKV fizette. A gyanú szerint Lelovics Ottó utasította a BKV vezetőit olyan szerződések megkötésére, amelyek a közlekedési vállalat számára kárt okoztak. Lelovics balatoni nyaralójában 2010 júniusában házkutatást tartottak, és ott több bizonyítékot foglaltak le. Hagyó Miklós kommunikációs stábjának vezetőjét 2010. május 14-én állították elő, május 26-án előzetes letartóztatásba helyezték. 2010. november 24. és 2011. június 23. között házi őrizetben volt, ezt követően 2011. augusztus 16-ig ellene lakhelyelhagyási tilalom volt érvényben, jelenleg az ügy ötöd rendű vádlottjaként szabadlábon védekezik.

Lelovics Ottót folytatólagosan, bűnszervezetben felbujtóként elkövetett különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettével, valamint lőszerrel való visszaélés vétségével vádolják.

 

M. K. Zsuzsanna

Az ügy tizenharmad rendű vádlottja; szabad lábon védekezik. Bűnsegédként elkövetett jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezeléssel vádolják.

 

Mátay László: kommunikációs szakember

Mátay László, a stop.hu korábbi főszerkesztője, Horváth Éva élettársa. Cége, az FFVD Bt. 2007-ben összesen 30 millió forint értékben kötött szerződést a BKV-val. A szerződéskötés tényét Mátay László elismerte, ugyanakkor úgy vélte, hogy az reális, piaci áron történt.

Mátay Lászlót mint az ügy tizenketted rendű vádlottját bűnsegédként, folytatólagosan elkövetett jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezeléssel vádolják.

 

Mesterházy Ernő: főpolgármesteri tanácsadó (2004-2010)

A BKV-ügy másodrendű vádlottja. Az üzletember, kulturális menedzser és filmproducer 2005-ben és 2006-ban már részt vett a főváros és a kormány közötti szerződések létrejöttében, de ezt követően is a legfontosabb feladata a kormány különböző szervezetei és a Fővárosi Önkormányzat közötti együttműködés koordinációja volt; elsősorban az európai uniós támogatásokkal összefüggésben. Döntési és utasítási jogkörrel nem rendelkezett, a Városházán végzett munkájáért fizetést nem kapott, munkaköre tanácsadás és döntés-előkészítés volt. A rendőrség 2010. február 3-án vette őrizetbe, majd előzetes letartóztatásba helyezték. Néhány nappal később magas vérnyomása miatt a tököli rabkórházba szállították. A Fővárosi Bíróság 2010. június 25-én megszüntette Mesterházy Ernő előzetes letartóztatását, azóta szabadlábon védekezik. Mesterházy jelenleg filmproducerként dolgozik; olyan produkciók köthetők a nevéhez, mint a Bibliothéque Pascal (r.: Hajdu Szabolcs), a Kaméleon (r.: Goda Krisztina), a Womb – Méh (r.: Fliegauf Benedek), vagy a 2012. évi Berlinalén Ezüst Medve-díjat nyert Csak a szél (r.: Fliegauf Benedek) című film.

Mesterházy Ernőt folytatólagosan, bűnszervezetben elkövetett különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettével vádolják.

 

Prím Péter: kommunikációs igazgató (2007-2008)

Prím Péter Regőczi Miklóson keresztül került a közlekedési vállalathoz. Amikor utóbbit kommunikációs és értékesítési vezérigazgató-helyettessé nevezték ki, Prím akkor lett utóda a kommunikációs igazgatói poszton. Noha meggyanúsították, vádat nem emeltek ellene.

 

Regőczi Miklós: a BKV kommunikációs igazgatója, majd kommunikációs és értékesítési vezérigazgató-helyettese (2007-2008)

Az ügy nyolcad rendű vádlottja politikai karrierjét a rendszerváltást követően a székesfehérvári Fideszben kezdte, majd átlépett az SZDSZ-be. Regőczi később a város szocialista polgármestere, Warwasovszky Tihamér tanácsadója lett. Regőczi 2007 februárjában Antal Attila vezérigazgató hívására érkezett a BKV-hoz eleinte kommunikációs igazgatóként, majd miután munkaköre kiegészült az értékesítéssel, vezérigazgató-helyettessé nevezték ki. Szerződését Kocsis István mondja fel vezérigazgatói kinevezését követően egy hónappal. A volt vezérigazgató-helyettest többek közt Horváth Éva vélhetően fiktív foglalkoztatása miatt gyanúsították meg; 2010. február 3-án vették őrizetbe, s bár két nappal később házi őrizetbe helyezték, február 16-án elrendelték előzetes letartóztatását. Egy hónappal később ismét házi őrizetbe helyezték, 2010. március 19. óta szabadlábon védekezik. Regőczi – miután távozott a BKV-tól – mintegy fél évig a brit érdekeltségbe tartozó, ugyancsak buszközlekedéssel foglalkozó Arrivánál dolgozott.

Regőczi Miklóst társtettesként folytatólagosan, bűnszervezetben elkövetett különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettével, illetve 10 rendbeli, részben folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétségével vádolják.

 

Szalainé Szilágyi Eleonóra: a BKV humánpolitikai igazgatója (2003-2009)

Szalainé 1972-ben került a BKV állományába; a közlekedési vállalat volt az első munkahelye. Többszöri előléptetés után 2003-ban lett a társaság humánpolitikai igazgatója. Szalainé Szilágyi Eleonóra 2008 márciusában távozott a BKV-tól, ekkor – a vádirat szerint – több mint 86 millió forint végkielégítést és egyéb járandóságot vett fel. A humánpolitikai igazgatót távozása után visszafoglalkoztatta Balogh Zsolt megbízott vezérigazgató, szerződését 2009-ben – a végkielégítési ügy kipattanásakor – Kocsis István vezérigazgató mondta fel. Szalainét 2010. január 9-én előzetes letartóztatásba helyezték, május 4-én házi őrizetét rendelték el. 2010. november 3-án a Fővárosi Bíróság megszüntette Szalainé házi őrizetét és lakhelyelhagyási tilalmat rendelt el a volt igazgatóval szemben. 2011. május 3. óta szabadlábon védekezik.

Az ügyben tizennegyed rendű vádlottat, Szalainé Szilágyi Eleonórát különösen nagy kárt okozó csalás bűntettével vádolják.

 

Szalay László: a BKV stratégiai és szervezési igazgatója (2007-?)

A tizenegyed rendű vádlott Szalay László 1987-ben kezdett dolgozni a közlekedési vállalatnál. 2004-ben lett kabinetigazgató, majd 3 évvel később először vállalatfejlesztési főosztályvezető, majd stratégiai és szervezési igazgató. A hírek szerint Szalay a BKV számára előnytelen szerződéseket kötött.

Szalay Lászlót társtettesként, folytatólagosan elkövetett különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezeléssel vádolják.

 

Sziebert György: a BKV jogi igazgatója

A közlekedési vállalat jogi vezetőjét a rendőrség 2009. december 5-én érte tetten, amint 10 millió forint vesztegetési pénzt vett át egy óbudai bevásárlóközpont mélygarázsában. Két nappal később előzetes letartóztatásba helyezték, majd másnap közokirat-hamisítással is meggyanúsították Sziebert Györgyöt. Kocsis István vezérigazgató december 7-én elbocsátotta a jogi igazgatót. 2010. szeptember 17-én a bíróság megszüntette Sziebert előzetes letartóztatását, és házi őrizetbe helyezte a volt jogi igazgatót; az intézkedést 2011. március 11-én csökkentették lakhelyelhagyási tilalomra. Sziebert György ellen 2012. február 24-én emelt vádat a Fővárosi Főügyészség; gazdálkodó szervezet önálló intézkedésre jogosult dolgozója által kötelezettségszegéssel, bűnszövetségben és üzletszerűen elkövetett vesztegetés bűntette miatt kell bíróság elé állnia. Jelenleg szabadlábon védekezik.

 

Szívós Mária: bíró

A Fővárosi Bíróság tanácselnökeként BKV-ügy több szereplőjének előzetes letartóztatásáról döntött. A Fidesz 2011-ben alkotmánybírónak jelölte, jelenleg a testület tagja.

 

Tótfalusi György: a BKV igazgatóságának elnöke (2007-2009)

Az egykori fővárosi szabad demokrata politikus 2007 nyarán lett a közlekedési vállalat igazgatóságának elnöke. A BKV-botrány kitörése után 2009 őszén szűnt meg megbízatása. 2010 februárjában hűtlen kezeléssel gyanúsították meg és kihallgatták a rendőrségen, irodájában házkutatást tartottak. A volt igazgatósági elnök tagadta az ellene felhozottakat; Tótfalusi György ellen nem emeltek vádat.

 

Vitéz Ágnes: a BKV marketing osztályvezetője (2004-2009)

Vitéz Ágnes 1994 óta dolgozott a BKV-nál, 2004-ben nevezték ki marketing osztályvezetőnek. Vitéz Ágnest 2010 áprilisában gyanúsították meg. A gyanú szerint PR-tanácsadásra, valamint kommunikációs tevékenységre tizenkét céggel írt alá vállalkozási szerződést, s ezzel 64 millió forint vagyoni hátrányt okozott a vállalatnak. A BKV-ügy tized rendű vádlottja szabad lábon védekezik.

Vitéz Ágnest társtettesként folytatólagosan, bűnszervezetben elkövetett különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettével, illetve 11 rendbeli, részben folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétségével vádolják.

 

Vitézy Dávid: a BKV felügyelő bizottságának tagja (2007-2009), a BKK vezérigazgatója (2010-)

Vitézy Dávidot a fővárosi Fidesz-frakció delegálta a BKV felügyelő bizottságába. (A képviselőcsoportot akkor Tarlós István jelenlegi főpolgármester vezette.) 2000-ben az egyik megalapítója volt a Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesületnek (VEKE), 2002-től annak elnökségi tagja, majd 2006-tól szóvivője. A BKV-ügyben több nyomozás Vitézy feljelentése alapján indult meg. 2010 októberében az újonnan létrehozott Budapesti Közlekedési Központ Zrt. vezérigazgatójának nevezték ki.

 

Zelenák Tibor: a BKV kommunikációs főosztályvezetője (2007-2008)

Zelenák Tibor, aki Székesfehérváron Regőczi Miklós iskolatársa volt, 2007 februárjában lett a közlekedési vállalat kommunikációs főosztályvezetője; ebben a beosztásban a sajtóosztály vezetői teendőit látta el, szerződését Kocsis István vezérigazgató bontotta fel. A volt főosztályvezetőt Horváth Éva foglalkoztatásával összefüggésben gyanúsította meg a rendőrség 2010. január 12-én. Zelenák Tibort február 3-án vették őrizetbe, majd elrendelték előzetes letartóztatását. A Fővárosi Bíróság 2010. március 26-án helyezte szabadlábra a hűtlen kezeléssel gyanúsított Zelenákot. Ő a BKV-ügy kilenced rendű vádlottja.

Zelenák Tibort társtettesként folytatólagosan, bűnszervezetben elkövetett különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettével, illetve 10 rendbeli, részben folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétségével vádolják.