Legfrissebb

Fordulat a BKV-perben: a vád tanúja kitálalt a vezető nyomozóról

Lapszemle
2013.05.07.
 

Népszava, 2013. május 7. 

A BKV-ügyet vezető nyomozó bírók és más hatósági személyek befolyásolását ígérte az egyik tanúnak, ha valótlan terhelő vallomást ír alá - tálalt ki a vád egyik tanúja a BKV-per keddi tárgyalásán, a Kecskeméti Törvényszéken.

 

 

Sürgős volt a BKV-per áthelyezése

Lapszemle
2013.05.07.
 

Népszava, 2013. május 7. 

Érthetetlen sietséggel döntött a BKV-per Budapestről áthelyezése ügyében az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke - tudta meg a Népszava. Az OBH ugyanis csak 2012. február 20-án tette közzé a peráthelyezésekkel összefüggő elnöki ajánlást, pedig korábban Handó Tünde - Szájer József fideszes EP-képviselő felesége - már döntött arról, hogy az elsőrendű vádlott Hagyó Miklós volt főpolgármester-helyettes után Hagyó-perként is ismert büntetőüg tárgyalását Budapest helyett Kecskeméten folytatja le.

 

 

Diktáltak a nyomozók

Lapszemle
2013.04.25.
 

Népszava, 2013. április 25.

A kihallgatást végző nyomozó fogalmazványát írta alá jegyzőkönyvként Antal Attila korábbi titkárnője - derült ki a BKV-per tárgyalásán, a Kecskeméti Törvényszéken. A BKV volt vezérigazgatójának titkárnőjét tanúként hallgatták ki a perben. Állítása szerint a Hagyó-ügy nyomozati szakában 3-4 órán át faggatták, ám végül mindössze kétoldalas jegyzőkönyvet írattak vele alá, amelyben olyan kifejezések szerepeltek, amilyeneket nem is használt.

 

 

Tanúként hallgatták meg Gyárfás Tamást

Hírek
2013.04.25.
 

Gyárfás Tamás az St. Plusz Kft. és a BKV Zrt. közötti szerződésekről számolt be tanúvallomásában a Hagyó Miklós egykori szocialista főpolgármester-helyettes és társai elleni büntetőper csütörtöki tárgyalásán a Kecskeméti Törvényszéken.

 

 

Hagyó győzött Strasbourgban - embertelenül bántak vele

Hírek
2013.04.23.
 

Jogosnak találta Hagyó Miklós egykori budapesti főpolgármester-helyettesnek a fogva tartása körülményeire vonatkozó panaszai többségét a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bírósága keddi ítéletében, amelyben 12 500 euró nem vagyoni jellegű kártérítés és 6000 euró perköltség (összesen körülbelül 5 millió 550 ezer forint) megfizetésére kötelezte a magyar államot.

 

 

Oldalak