Hírek

Visszautasítja Antal Attila állításait a főügyész

Hírek
2012.09.27.
 

Keddi törvényszéki meghallgatásán a BKV volt vezérigazgatója azt mondta, a rendőrök nyomására tett terhelő vallomást Demszky Gábor volt főpolgármesterre, Hagyó Miklós volt főpolgármester-helyettesre és Mesterházy Ernő egykori főpolgármesteri tanácsadóra. Keresztes Imre visszautasította a vádakat, ugyanakkor azt elismerte, hogy Antal Attila vallomását a rendőrök valóban átfaxolták az ügyészségre. Papp Gábor ügyvéd szerint a hamis vád miatti feljelentés kilátásba helyezése azt eredményezheti, hogy a további vádlottak nem mernek beszámolni a bíróság előtt kihallgatásuk körülményeiről.

 

"A büntetőügy terheltjének sem a nyomozás, sem pedig a bírósági eljárás során nincs igazmondási kötelezettsége. A terhelt védekezésének egyetlen korlátja van: mást bűncselekmény elkövetésével hamisan nem vádolhat" - olvasható Keresztes Imre nyilatkozatában.

Mint írta, a hűtlen kezelés bűntette miatt a BRFK előtt indult nyomozásban Antal Attilát a rendőrség 2010. január 26-ától kezdődően összesen 9 alkalommal hallgatta ki gyanúsítottként. Antal Attila gyanúsítotti kihallgatásai során mindvégig jelen volt a terhelt valamelyik meghatalmazott védője. A gyanúsítotti kihallgatások során sem a terhelt, sem a védői nem tettek észrevételt azzal kapcsolatban, hogy a rendőrség bármilyen módon, jogellenesen befolyásolta volna Antal Attilát a vallomása megtételében.

"A terhelt és védői az ügyészség felé sem tettek ilyen tartalmú beadványt" - fogalmazott a főügyész.

Keresztes Imre felidézte: 2010. január 27-én Antal Attila két meghatalmazott védője jelenlétében a következő felütéssel kezdte meg a részletes beismerő vallomását: „Védőimmel konzultálva őszinte, tényfeltáró vallomást kívánok tenni.” "Antal Attila gyanúsított a rendőrség előtt tett beismerő vallomásait a 2010. március 3-án kelt írásbeli vallomásában is fenntartotta és kiegészítette" - tette hozzá.

"A terhelt és védői akkor sem jeleztek bármely a rendőri kihallgatásokkal kapcsolatos problémát, amikor 2010. május 21. napján a Központi Nyomozó Főügyészség vette át az ügy nyomozását. Antal Attila a főügyészségünk előtt is fenntartotta a korábbi, rendőrség előtt tett beismerő vallomásait. Antal Attila a bírósági vallomásában azt is állította, hogy a rendőrség a kihallgatása közben, laponként külön-külön, átfaxolta a felügyeletet gyakorló ügyészségre a gyanúsított vallomásának egyes részleteit, amelynek segítségével a rendőrség a kihallgatás további iránya kapcsán egyeztetett az ügyészséggel."

Átfaxolták

Keresztes szerint ezzel szemben tény, hogy a Fővárosi Főügyészség – sok más bonyolult ügyhöz hasonlóan – fokozott felügyeletet gyakorolt a BRFK ezen nyomozása felett, melynek keretében azt írta elő, hogy a terhelti kihallgatást követően tájékoztatásul faxolja át a teljes vallomást a nyomozó hatóság a főügyészségre. Minden alapot nélkülöz az a terhelti állítás, hogy a kihallgatás közben a rendőrség telefax útján vagy más módon egyeztetett volna a felügyeletet gyakorló ügyészséggel.

Az Antal Attila terhelt által megfogalmazott rendkívül súlyos vádak kapcsán a főügyész megjegyezte: amennyiben mindez igaz lenne, és ha a bíróság a rendőrök vagy más hivatalos személyek által elkövetett kényszervallatás vagy más bűncselekmény gyanúját észlelné és ezzel kapcsolatban feljelentést tenne – vagy az ügyészség hivatalból eljárva – az ügyészség azt kivizsgálja, ilyen információ, adat, bizonyíték ugyanakkor ezidáig nem keletkezett.

"A védőknek – amennyiben a nyomozás során az eljáró rendőrök vagy más hivatalos személyek részéről a védencüket érintő, a védencük sérelmére elkövetett bűncselekményt tapasztaltak volna – hivatásukból eredő kötelességük lett volna, hogy – a védencük érdekeit képviselve – ez ellen fellépjenek. A védők ugyanakkor a nyomozás során semmilyen ilyen tartalmú észrevételt vagy indítvány nem tettek, hasonló tartalmú beadványt nem fogalmaztak meg" - hangsúlyozta Keresztes.

"Amennyiben ugyanakkor annak a gyanúja merül fel, hogy az eljáró hatóság tagjait valaki a bírósági eljárás során bűncselekmény elkövetésével hamisan megvádolja, mindezt – a vonatkozó törvényi szabályozás szerint – a bírósági eljárás során a bíróság feljelentése alapján, vagy – amennyiben ezt a bíróság a saját eljárása alatt nem teszi meg – az ügyészség hivatalból eljárva, nagyon alaposan ki fogja vizsgálni" - zárul a közlemény.

Állni a sarat

Fazekas Géza, a Központi Nyomozó Főügyészség szóvivője csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján elmondta: Antal Attila tucatnyi vallomást tett - egy esetben írásban is - javarészt még a rendőrségen, mindig legalább az egyik védője jelenlétében, és eddig sem a vádlott, sem védői nem jelezték, hogy a hatóságok nyomást gyakoroltak volna, semmilyen konkrét adat nem merült fel a vádlott által említett "kényszervallatásra".

"Van, aki állja a sarat, van aki nem" - tette hozzá. Jelezte, éppen azért van jelen a kihallgatásokon az ügyvéd, hogy ügyfele jogainak érvényesítését segítse, védje, és hivatásából fakadó kötelessége, hogy ha a hatóságok részéről védencét érintő bűncselekményt tapasztal, ez ellen fellépjen. Jelen ügyben azonban eddig Gyalog Balázs ügyvédtől, aki ott volt Antal kihallgatásain, javarészt csak a kényszerintézkedések enyhítésére vonatkozó beadványokat kaptunk - jegyezte meg a szóvivő, aki hozzáfűzte azt is: a legutóbbi napokig nemhogy a hatóságokhoz, de a nyilvánossághoz sem fordult a vádlotti oldal azzal, hogy a hatóságok nyomásgyakorlását szóvá tegye.

"Ez az ügy már régen nem a tárgyalóteremben zajlik, de most átléptek egy olyan határt, ami miatt az ügyészség" nem hallgathatott tovább - jelentette ki Fazekas Géza. A szóvivő szerint vádlottak, védőik és egyes közéleti szereplők vádhatóság elleni támadásai indokolják, hogy az "ügyészség szokatlan formában és alkalomból" kommunikálja a történteket, elsősorban azért, mert fontosnak tartja az igazságszolgáltatásba vetett közbizalom megóvását.

Csütörtökön arra az Antaltól származó felvetésre, hogy rendőrségi kihallgatása során vallomását oldalanként faxolták át az ügyészségnek egyeztetés céljából, az ügyészségi szóvivő elmondta: jelen ügyhöz hasonlóan szoros ügyészi felügyelet alatt zajló nyomozások során általános gyakorlat, hogy még a kihallgatás napján, vagy az azt követő napokban, de mindenképpen a kihallgatás után átfaxolja a nyomozóhatóság a vallomást az ügyészségnek, de nem egyeztetés, hanem tájékoztatás céljából. Egyébként az ügyész azt is megteheti, hogy ott ül a kihallgatásokon, vagy akár maga is elvégezheti azokat.

Nem készült kép

Kérdésre válaszolva Fazekas Géza közölte, hogy képfelvétel nem készült Antal kihallgatásairól, melyek közül kilenc még a BRFK-n zajlott a 2010. január 26-a és május 21-e közötti időszakban, azt követően pedig már a KNYF nyomozott az ügyben, ahol szintén tett vallomást Antal. A szóvivő nemmel válaszolt arra a kérdésre, hogy volt-e nyomozati alku a beismerés, illetve enyhébb kényszerintézkedés vonatkozásában Antal és a hatóságok között.

Arról, hogy Hagyó mentelmi jogának a választások utáni megszűnése és 2010. május 21-e előtt napokkal megtörtént eljárás alá vonása után mi szükség volt még a nyomozás átadására az ügyészségnek, Fazekas Géza annyit mondott: akkor a gyanúsítotti kör még nem zárult le.

Hozzáfűzte: a gyakorlatban az adott eljárási szakasz befejezése után dől el, hogy hamis vád miatt eljárást kezdeményez-e az illetékes hatóság, hiszen többnyire akkor kerül abba a helyzetbe, hogy a releváns adatokat értékelje. Amikor azonban az egész eljárás befejeződött, már bárki tehet feljelentést, illetve hivatalból maga az ügyészség is megindíthatja az eljárást.

Fazekas Géza kérdésre válaszolva jelezte, hogy Antalhoz hasonlóan a BKV-ügy egy másik vádlottjának, Mesterházy Ernőnek is voltak a per során olyan nyilatkozatai, melyekben súlyosan törvénysértőnek minősítette a nyomozást, és nyomásgyakorlással vádolta a bűnüldöző hatóságokat, ami szintén felvetheti a hamis vád kérdését.

Fazekas Géza elmondta: a BKV ügyében Antal vallomásán kívül még számos más bizonyíték is az ügyészség rendelkezésére áll, melyekkel a per során alá kívánják támasztani a vádiratot.

Félelmet kelt

A Központi Nyomozó Főügyészség csütörtöki sajtótájékoztatójára reagálva Papp Gábor,  Mesterházy Ernő ügyvédje elmondta: nem tartja szerencsésnek, hogy a vádhatóság nem az ülésteremben reagál a tárgyaláson elhangzott vallomásokra.  Az ügyvéd szerint a sajtótájékoztató és a hamis vád miatti feljelentés kilátásba helyezése azt eredményezheti, hogy a további vádlottak, akik még nem tettek tanúvallomást, félve fogják átgondolni, mit is mondhatnak az ügyészségi eljárással kapcsolatban a bíróság előtt.

- Ez az eljárás a védekezési szabadságot sérti , fogalmazott a védő, aki szerint különösen érthetetlen, hogyan hivatkozhatnak hamis vádra az ügyészek, ha az alapállítást, azaz hogy történt-e nyomásgyakorlás a nyomozó hatóságok részéről,  nem vizsgálták ki. (BKV-per/MTI)

 
Hiba | BKV per

Hiba

A webhelyen nem várt hiba történt. Később érdemes újra megpróbálni.