Hírek

Íme Hagyó Miklós vallomásának részletei

Hírek
2012.09.17.
 

A főváros működéséről, saját feladatairól, a szerződéskötési gyakorlatokról is részletesen beszélt múlt heti meghallgatásán Hagyó Miklós, az úgynevezett BKV-per elsőrendű vádlottja. A Kecskeméti Törvényszéken természetesen szó volt Balogh Zsolthoz való viszonyáról és a Nokia-dobozról is. A  egykori főpolgármester-helyettes 112 oldalas gépelt vallomását olvasta fel, amelyet lapunk most feldolgozott.

 

Az Egyenlítő blog által nyilvánosságra hozott írásos vallomásában Hagyó Miklós részletesen bemutatja a Főpolgármesteri Hivatal működését, valamint azon belül a vagyongazdálkodásért és városüzemeltetésért felelős főpolgármester-helyettes – azaz a saját – feladatait, megválasztását, kabinetjét és annak feladatait.

A volt főpolgármester-helyettes röviden felvázolja pályafutását, megemlítve vállalkozói múltját, illetve a Magyar Szocialista Pártban betöltött szerepét. Hangsúlyozza: mind a gazdasági, mind a politikai életben a jogszabályokat gondosan betartva járt el, tisztességes, törvénytisztelő életmódot folytatott, s ellene ezt megelőzően semmilyen büntetőeljárás nem indult.

„Ez az oka annak, amiért a mai napig értetlenül állok a jelen eljárás, illetve a többi velem szemben indult büntetőeljárás előtt, azzal, hogy az eltelt idő véleményem szerint, a szavaim hitelét és az ártatlanságomat igazolja” - írta vallomásában Hagyó Miklós.

Hatáskörök

Az egykori politikus kifogásolta, hogy 2010. májusában előzetes letartóztatásba helyezték, hiszen – mint írja – nem próbált elszökni, végig a nyomozó hatóság rendelkezésére állt, és a hatóságokkal együttműködött.

Vallomása szerint Hagyó soha, senkire, semmilyen formában nem ruházott át a szabályzat alapján egyébként őt meg nem illető hatáskört, továbbá soha senkit sem kért meg, hogy helyette és nevében ezen tisztségéből adódóan eljárjon.

A volt főpolgármester-helyettes a közműcégekhez valón viszonyával kapcsolatban közölte: a közcégekkel való kapcsolattartás során mind ő, mind a kabinet tagjai a Szervezeti- és Működési Szabályzatot, valamint a jogszabályokat maximálisan betartva jártak el.

„Én mindenkor a közmű, és közszolgáltató cég első számú operatív vezetőjével, vagyis a vezérigazgatóval egyeztettem, amely megbeszélésekre, konzultációkra mindig a hivatali rendnek megfelelően került sor. Az egyes közcégek alacsonyabb szintű vezetőivel - döntő részben -, csak úgy kerültem kapcsolatba, ha ők is a vezérigazgatóval tartottak” - olvasható Hagyó Miklós bíróságon előadott vallomásában.

BKV

Hagyó Miklós külön kitért a BKV-ra, megjegyezve, hogy az nem csupán egy a főváros 20 közműcége közt, hanem a legkiemelkedőbb pozícióban lévő gazdasági társaság az összes közül, tekintettel annak mintegy 13 ezer dolgozójára és napi egymillió utasára. Megemlítette azt is, hogy a fővárosi közműcégek közt a BKV rendelkezett a legnagyobb adósságállománnyal, kinevezésekor kb. 70 milliárd forinttal.

Antal Attila, a BKV korábbi vezérigazgatójának kinevezéséről szólva hagyó elmondta: legszélesebb körű bizalmat és támogatást élvezte mind a kormánypártok, mind az ellenzéki pártok részéről. Hangsúlyozta: Budapesten egyetlen közműcég vezetőjét sem lehetett Demszky Gábor akkori főpolgármester jóváhagyása nélkül.

A volt főpolgármester-helyettes kiemelte: a BKV alacsonyabb szintű vezetőinek, így a vezérigazgató-helyettesek kinevezése is a vezérigazgató jogköre volt, Antal Attila is ennek a gyakorlatnak megfelelően választotta ki saját helyetteseit. Mint írta: ezeket az embereket ő korábban nem ismerte, semmilyen kapcsolata nem volt velük, mindannyiukat Antal Attila mutatta be neki.

„Hangsúlyozni szeretném, én soha nem adtam utasítást a BKV vagyonkezelési jogkörrel rendelkező vezető tisztségviselői számára, és soha nem befolyásoltam az ő döntéseiket, a BKV szerződéseinek megkötésére legjobb tudomásom szerint az előírt szerződéskötési rendben került sor. A Szervezeti- és Működési Szabályzat áltál rám ruházott hatáskört nem léptem túl, és senkinek nem adtam utasítást arra, hogy képviseletemben eljárjon” - vallotta Hagyó Miklós.

Bűnszervezet

A volt politikus visszautasította a vádiratban szereplő állításokat, kiemelve, hogy semmilyen bűnszervezetnek nem volt sem a létrehozója, sem a vezetője, illetve bűnszervezet létrehozását sem kezdeményezte.

A BKV kommunikációs szerződéseiről szólva közölte: a vádiratban szereplőkkel ellentétben a BKV nem volt monopol helyzetben, hiszen versenyeznie kellett az egyéni közlekedéssel, elsősorban az autóhasználattal, ez pedig a vállalat reklámozását tette szükségessé. „Itt a közérdeket kell nézni, ami egyebek mellett az, hogy a BKV szolgáltatásai a korral együtt fejlődjenek, és vonzó alternatívát jelentsenek az egyéni közlekedéssel szemben” - írta.

Kijelentette: a BKV vezérigazgató-helyetteseivel nem tartott közvetlen kapcsolatot, Balogh Zsolttal is csak onnantól, hogy utóbbit kinevezték a vállalat megbízott vezérigazgatójától. Hagyó Miklós visszautasította azt is, hogy a BKV vezetésének napi szinten meg kellett jelennie a Főpolgármesteri Hivatalban.

Az egyes szerződésekkel kapcsolatban Hagyó Miklós azt mondta: az érintett cégekkel nem volt kapcsolata, vezetőiket nem ismeri.

Horváth Éva alkalmazásáról szólva kifejtette: VI. rendű vádlottat, mint a BKV munkatársát ismerte meg, és annak tudatában kínálta fel neki a Fővárosi Önkormányzatnál a megbízást, hogy ő a BKV munkavállalója. Mint mondta, ezt azért tehette meg, mert a megbeszélésünk során Horváth Éva arról tájékoztatta, egyeztetni fog a munkáltatójával ebben a kérdésben, vagyis, hogy van-e a két feladatkör párhuzamos ellátásának bármilyen akadálya.

„Amikor legközelebb találkoztunk, VI. rendű vádlott arról számolt be nekem, hogy minden rendben van, nincs ezzel kapcsolatban semmilyen kifogás a BKV részéről, így megkötöttük a szerződést” - áll Hagyó Miklós vallomásában.

Szerződések

A menedzserszerződésekkel összefüggésben a volt főpolgármester-helyettes úgy fogalmazott: azokat a BKV saját hatáskörben eljárva kötötte, mivel a munkáltatói jogokat is a közlekedési vállalat gyakorolta.

Az AAM szerződéssel kapcsolatban Hagyó Miklós hosszasan részletezte annak hátterét, hangsúlyozva, hogy a céget nem ismerte, és a szerződéskötést megelőzően mindössze 8 nappal választották meg főpolgármester-helyettesnek.

Hagyó kérdést intézett vádlóihoz, miszerint „lényegében mit is ró a vádhatóság a terhemre? Azt, hogy az egyébként szükséges szerződés ellenértékét más forrásból kellett volna kielégíteni, vagy a szerződés megkötése önmagában szükségtelen volt? Azt azonban határozottan kijelentem, hogy engem, személy szerint egyik okból sem terhel sem büntetőjogi, sem bármilyen más jogi vagy egyéb természetű felelősség” - jelentette ki.

Nokia-doboz

A volt főpolgármester-helyettes kitért a Balogh Zsolttal való viszonyára is, ezzel kapcsolatban kijelentette: Baloghgal csak megbízott vezérigazgatói kinevezését követően, vagyis 2008. február 19. napja után került személyes kapcsolatba.

A vádiratban foglaltakat tagadva Hagyó Miklós kijelentette: sem Balogh Zsoltot, sem a BKV más dolgozóját soha nem fenyegette meg, semmilyen erőszakos, vagy félelmet keltő magatartást nem tanúsított. Mint ismert: Balogh Zsolt több alkalommal is kijelentette korábban, hogy a volt főpolgármester-helyettes vele szemben támadólag, erőszakosan lépett fel.

Az úgynevezett Nokia-dobozos ügyet Hagyó Miklós röviden foglalta össze: „egy szó sem igaz belőle”. Hangsúlyozta: már főpolgármester-helyettesi kinevezése előtt is megfelelő vagyoni és egzisztenciális háttérrel rendelkezett, amellyel biztosítani tudta a saját, illetve családjának tisztességes megélhetését.

Hagyó Miklós ugyancsak tagadta, hogy 15 millió forint átvételét a Hévízi tóban úszva igazolta volna vissza Balogh Zsoltnak, ennek az ügynek a részleteiről azonban majd azt követően kíván beszélni, hogy a törvényszék meghallgatta a volt megbízott vezérigazgatót is.

Hagyó Miklós vallomásának teljes szövegét itt olvashatja!

 
Hiba | BKV per

Hiba

A webhelyen nem várt hiba történt. Később érdemes újra megpróbálni.