Háttér

A büntetőügy

 

Noha a büntetőügyet eredményező események 2009-ben a végkielégítési botránnyal bontakoztak ki a BKV-nál, a közlekedési vállalat „kálváriája” tulajdonképpen már 2006-ban elkezdődött. A Nagykörúton bevezetett Combino villamosok sorozatos meghibásodása – amelyet a sajtó élénk érdeklődéssel követett – 2006 végén a vállalatot 1993 óta vezető Aba Botond vezérigazgató menesztését eredményezte.

A BKV élén végrehajtott „fejcsere” nem pusztán időben esett egybe az új budapesti városvezetés felállásával. Aba Botond leváltása Hagyó Miklós, a közgyűlés által újonnan megválasztott városüzemeltetésért felelős főpolgármester-helyettes első érdemi intézkedése volt. A BKV vezérigazgatójává a Fővárosi Közgyűlés Antal Attilát választotta meg, aki korábban többek közt a Nógrád Volánnál és az Est Taxinál töltött be vezető pozíciót.

Antalt a közgyűlés pályáztatás nélkül választotta meg, de nemcsak az MSZP és az SZDSZ szavazataival.

Antal Attila vezérigazgatói kinevezésével került vezető pozícióba több, a BKV büntetőügyében érintett személy, így például Balogh Zsolt vezérigazgató-helyettes, Regőczi Miklós kommunikációs igazgató (később vezérigazgató-helyettes) és Zelenák Tibor főosztályvezető.

Antal Attilát már 2008 márciusában távozásra szólította fel Demszky Gábor főpolgármester, miután kiderült, hogy a vezérigazgató fia annál a cégnél dolgozott, amely a BKV használtbusz-tenderére egyedüliként pályázott. A vezérigazgató végül megrendült egészségi állapotára hivatkozva távozott. Jóllehet a végkielégítési ügy kitörésekor Antal több mint egy éve nem volt vezérigazgató, mégis az események egyik főszereplője, mivel a vitatott szerződéseket a társaság vezetőjeként még ő kötötte.

A BKV vezetését eleinte megbízott vezérigazgatóként Balogh Zsolt vette át, majd hosszas – politikai manőverektől sem mentes – pályáztatás után az a Kocsis István lett a közlekedési vállalat vezérigazgatója, akit nem sokkal korábban menesztett a kormány az MVM éléről. Kocsis hamarosan megszabadult Antal Attila embereitől, egyedül Balogh Zsolt maradhatott vezérigazgató-helyettes. 

A BKV-botrányként elhíresült eseménysorozat 2009 júliusában kezdődött, amikor nyilvánosságra került, hogy Szalainé Szilágyi Eleonóra humánpolitikai igazgató 2008-as távozásakor csaknem 100 millió forintot vett fel a BKV-tól, amely a titoktartási pénzt és az elmaradt prémiumok összegét is tartalmazta. Ráadásul Szilágyinét a BKV távozása után visszafoglalkoztatta, több milliós fizetésért.

Ezt követően újabb és újabb szerződések láttak napvilágot, amelyek miatt végül Balogh Zsolt is távozásra kényszerült.

2009 augusztusában jelent meg, hogy Hagyó Miklós szóvivője, Horváth Éva is szerződésben állt a BKV-val, noha a gyanú szerint itt azóta nem végzett érdemi munkát, amióta a főpolgármester eltávolíttatta a 4-es metró építését menedzselő DBR Metró Projektigazgatóság szóvivői posztjáról.

Hagyó Miklós főpolgármester-helyettes és Kocsis István vezérigazgató között ekkor már hónapok óta zajlott a hatalmi harc, sokak szerint az egyes ügyek, szerződések ennek a csatározásnak az eredményeképpen kerültek nyilvánosságra.

Az egyre hangosabb botrány hatására 2009 nyarának végén Hagyó Miklós lemondott a BKV felügyeletéről – legalábbis hivatalosan, a hatáskört ugyanis Demszky Gábor főpolgármester vette el helyettesétől. A cég felügyeletét rövid időre a másik szocialista helyettes, Horváth Csaba vette át.

A nem kifejezetten hálás feladatot Horváth mindössze három hónapig látta el, 2009 októberében ugyanis felbomlott a fővárost 15 éven keresztül irányító MSZP-SZDSZ koalíció; novemberben Hagyó és Horváth is lemondott főpolgármester-helyettesi posztjáról. Ezt a csatát tehát Kocsis István nyerte. (2011-ben – épp az MVM-ügyek miatt – Kocsis is lemondásra kényszerült, a helyére – immár Tarlós István új főpolgármester által – kinevezett Várszegi Gyula pedig 2012 elején mondott le a prémiumbotrány miatt.)

A vitatott szerződések ügyében ekkor már rendőrségi nyomozás zajlott, amelynek első „látványos” eredményeképpen a rendőrség őrizetbe vette Sziebert Györgyöt, a BKV jogi igazgatóját, akit tetten értek, amint 10 millió forint vesztegetési pénzt vett át egy bevásárlóközpont parkolójában. Két nappal később Sziebertet előzetes letartóztatásba helyezték, Kocsis pedig szerződést bontott vele.

2010 elején elkezdődött a BKV-ügy szereplőinek meggyanúsítása, illetve gyanúsítottként való kihallgatása, Szalainét pedig előzetes letartóztatásba helyezték. Január végén házi őrizetbe helyezték Antal Attila volt vezérigazgatóját.

A politikai bomba február elején robbant, amikor Regőczi Miklóson és Zelenák Tiboron túl őrizetbe vették Mesterházy Ernőt, Demszky Gábor főpolgármester egyik főtanácsadóját is. Az ügyben addig nem érintett Mesterházy letartóztatása alapot adott azoknak a feltételezéseknek, hogy a BKV-botránynak politikai színezete van.

A főpolgármester néhány nappal később hatalmas érdeklődéssel kísért sajtótájékoztatót tartott, amelyen elmondta: a főváros vezetésének politikai felelőssége van az ügyben. Hibának nevezte a várospolitikában addig járatlan Hagyó Miklós kinevezését a nagy hatáskört jelentő városüzemeltetési helyettes posztjára, és Antal Attila pályáztatás nélküli vezérigazgatói megbízását.

Mesterházy Ernő tevékenységével kapcsolatban a főpolgármester elmondta: tanácsadóként Mesterházynak döntés előkészítő szerepe volt, döntési és utasítási joga nem volt, munkájáért fizetést nem kapott. Demszky Gábor mindezt megerősítette a BKV-ügyeket vizsgáló városházi eseti bizottság meghallgatásán is.

A következő hónapokban több sajtóinterjú jelent meg a BKV-ügy gyanúsítottaival. Balogh Zsolt volt megbízott vezérigazgató arról beszélt, hogy rendszeresen kellett pénzt visszajuttatni a BKV-tól Hagyó Miklóshoz. Ekkor híresült el az a nokiás doboz, amelyben – Balogh állítása szerint – egy alkalommal 15 millió forintot kellett átadnia Hagyónak. Az interjúkban felvetették Demszky Gábor felelősségét is, aki jogi lépéseket helyezett kilátásba az elhangzottak miatt.

Áprilisban bűnszervezetben való részvétellel egészítette ki a rendőrség Mesterházy Ernő, Zelenák Tibor és Antal Attila meggyanúsítását.

2010. május 14-én megalakult az új Országgyűlés, ezzel megszűnt Hagyó Miklós országgyűlési képviselői megbízatása, valamint az ezzel járó mentelmi joga (minden más megbízatásáról már korábban lemondott). A rendőrség ugyanezen a napon őrizetbe is vette a volt főpolgármester-helyettest. Vele együtt őrizetbe vették Horváth Évát, valamint a Hagyó-stáb másik tagját, Lelovics Ottót is.

Az előzetes letartóztatásba helyezett BKV-s vezetők, illetve városházi alkalmazottak a következő hónapokban sorra kiszabadultak a börtönből. Néhányukat házi őrizetbe helyezték, többségük szabadlábon védekezhet, köztük – 2011 júniusa óta – Hagyó Miklós is.

A nyomozás végén kötelező iratismertetést 2011 októberében tartották meg, a vádemelésig azonban 2012 januárjáig kellett várni. Hagyó Miklós volt főpolgármester-helyettest folytatólagosan, bűnszervezetben elkövetett, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezeléssel vádolták meg. Rajta kívül további 14 személy ellen emeltek vádat a BKV ügyében.

Az úgynevezett BKV-per a Kecskeméti Törvényszéken zajlik majd le, a Fővárosi Törvényszék ugyanis – túlterheltségre hivatkozva – kezdeményezte a per áthelyezését. A  tárgyalás június 13-án még a nyári ítélkezési szünet előtt  vádirat ismertetésével kezdődik. Az érdemi lépésekre, így a tanúk és vádlottak meghallgatására szeptembertől kerülhet sor.