Kronológia

A BKV-ügy kronológiája (2009-2013)

 

2013. július 4. - Egy a BKV-ügyben tevékenykedő nyomozót hallgatott meg tanúként a Kecskeméti Törvényszék. A per a törvénykezési szünetet követően szeptember 3-án folytatódik. 

 

2013. július 2. - A vádirat szerint indokolatlanul kötött szerződések nyomozati iratait ismertette a Kecskeméti Törvényszék. 

 

2013. július 27. - A Combino villamosok népszerűsítésének és ajándéktárgyak beszerzésének részleteiről vallottak a tanúk a Kecskeméti Törvényszéken. Meghallgatták a BKV volt - névtelenséget kérő - vezérigazgató-helyettesét is, aki jelenleg a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) vezérigazgató-helyettese. 

 

2013. június 25. - Mások mellett vezetői tanácsadókat hallgatott meg a Kecskeméti Törvényszék. A tárgyalást bombariadó szakította félbe. 

 

2013. június 20. - Cégvezetőket - egyebek mellett a GPS Capital nevű lobbicég tulajdonosát - hallgattott meg tanúként a Kecskeméti Törvényszék a BKV-val kötött szerződéseik ügyében. 

 

2013. június 18. - Szakértői tanulmányok szükségességéről zajlott vita a Kecskeméti Törvényszéken a folytatódó tanúmeghallgatások során.

 

2013. június 13. - Tanúmeghallgatásokkal folytatódott a BKV-per a Kecskeméti Törvényszéken. 

 

2013. június 11. - A tanácsadói szerződésekről beszélt a Kecskeméti Törvényszéken Bolla Tibor, a BKV Zrt. jelenlegi vezérigazgatója. 

 

2013. május 30. - A szabályszerű idézés ellenére másodszor sem jelent meg időben tanúvallomást tenni a Kecskeméti Törvényszéken a BKK vezérigazgató-helyettese, a BKV-per 25-ös számú, anonim tanúja. A felszabadult időben Hagyó Miklós korábbi tanúvallomásokat észrevételezett. 

 

2013. május 28. - Aba Botondnak, a BKV-t 1993 és 2006 között irányító volt vezérigazgatónak a tanúmeghallgatásával folytatódott a per Kecskeméten. 

 

2013. május 16. - Sziebert Györgynek, a BKV egykori jogi igazgatójának meghallgatásával folytatódott a BKV-per a Kecskeméti Törvényszéken. 

 

2013. május 14. - Hagyó Miklós irodájának egykori vezetője tanúkénti meghallgatásán azt mondta az egykori szocialista főpolgármester-helyettes és társai ellen a Kecskeméti Törvényszéken folyó per keddi tárgyalásán, hogy nem tudott a BKV Zrt. és a kommunikációs cégek közötti szerződésekről.

 

2013. május 9. - Mások mellett Török Gábor politológust hallgatták meg tanúként a Kecskeméti Törvényszéken.

 

2013. május 7. - Visszavonta a nyomozati szakaszban tett vallomását Pálocska János tanú, aki a Kecskeméti Törvényszéken azt mondta: a BKV-ügy vezető nyomozója előnyöket ígért neki, ha egy összeollózott, a vádlottakra terhelő vallomást sajátjaként ír alá. 

 

2013. április 25. - A St. Plusz Kft. és a BKV Zrt. közötti szerződésekről számolt be tanúvallomásában Gyárfás Tamás a Hagyó Miklós egykori szocialista főpolgármester-helyettes és társai elleni büntetőper csütörtöki tárgyalásán a Kecskeméti Törvényszéken.

 

2013. április 23. - Jogosnak találta Hagyó Miklós egykori budapesti főpolgármester-helyettesnek a fogva tartása körülményeire vonatkozó panaszai többségét a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bírósága keddi ítéletében, amelyben 12 500 euró nem vagyoni jellegű kártérítés és 6000 euró perköltség (összesen körülbelül 5 millió 500 ezer forint) megfizetésére kötelezte a magyar államot. 

Ugyanezen a napon az Alkotmánybíróság zárt ülésen hallgatta meg Handó Tündét, az Országos Bírósági Hivatal elnökét a peráthelyezések, mások mellett a BKV-per Kecskemétre helyezésének ügyében.  

 

2013. április 18. - A BKV Zrt. jelenlegi közönségkapcsolati osztályvezetőjének, Székelyné Pásztor Erzsébetnek a másodszori tanúkihallgatásával folytatódott csütörtökön a Hagyó Miklós egykori szocialista főpolgármester-helyettes és társai ellen indult büntetőper a Kecskeméti Törvényszéken.

 

2013. április 11. - Takács Péternek, a BKV jelenlegi vezérigazgató-helyettesének ismételt tanúmeghallgatásával folytatódott a BKV-per a Kecskeméti Törvényszéken.

 

2013. április 9. - Takács Péternek, a BKV jelenlegi vezérigazgató-helyettesének tanúmeghallgatásával folytatódott a BKV-per a Kecskeméti Törvényszéken. Takács a bíróságon a korábbi vallomásaiban állítottakat jelentősen finomította.

 

2013. március 21. - Egy sport- és egy kulturális támogatás miatt tanúként hallgatta meg a bíróság mások mellett Csapó Gábor olimpiai bajnok vízilabdázót és Kamondi Zoltán filmrendezőt a BKV-perben. 

 

2013. március 19. - A Relatív Reklámügynökség Kft. és a Citynet Kft. képviselőit hallgatták meg tanúként a Kecskeméti Törvényszéken. A két cég korábban szerződésben állt a BKV-val, egyikük például a vállalat új honlapján dolgozott.

 

2013. március 14. - A Well Kft. és a Pont EZ Kft. vezetőinek meghallgatásával folytatódott a BKV-per a Kecskeméti Törvényszéken. A két cég reklámszerződésekkel állt kapcsolatban a közlekedési vállalattal. 

 

2013. március 7. - Dezslik Magdolna korábbi közönségkapcsolati főosztályvezető tanúmeghallgatásával folytatódott a BKV-per a Kecskeméti Törvényszéken. A tanú kapott egy cukorkát Hagyó Miklóstól, amit az ügyész nyomására visszaadott. 

 

2013. március 5. - Székelyné Pásztor Erzsébet, a BKV társasági kapcsolatokért felelős igazgatójának második tanúmeghallgatásával folytatódott a BKV-per a Kecskeméti Törvényszéken. A vádlottak kérdéseket intéztek a tanúhoz. 

 

2013. február 28. - Székelyné Pásztor Erzsébet, a BKV társasági kapcsolatokért felelős igazgatójának tanúmeghallgatásával folytatódott a BKV-per a Kecskeméti Törvényszéken.

 

2013. február 26. - A tanúk meghallgatásával folytatódott a BKV-per a Kecskeméti Törvényszéken. Elsőként Bolla Tibort, a BKV Zrt. jelenlegi vezérigazgatóját hallgatták meg, aki alapvetően alátámasztotta elődei, a jelenlegi vádlottak védekezését. 

 

2013. január 22. - Hotváth Éva hatodrendű vádlott nyomozati szakaszban tett, később visszavont vallomásának felolvasásával folytatódott a BKV-per a Kecskeméti Törvényszéken. 

 

2013. január 17. - Visszavonta a nyomozati szakaszban tett vallomását és nem ismerte el bűnösségét Horváth Éva hatodrendű vádlott, Hagyó Miklós volt főpolgármester-helyettes egykori sajtósa. A Kecskeméti Törvényszék ugyanezen a tárgyalási napon elutasította Bárándy Péternek, a hatodrendű vádlott ügyvédjének peráthelyezésre vonatkozó indítványát. 

 

2013. január 15. - Tagadta bűnösségét és nem tett vallomást Buday Tünde, az Optimismo Kft. volt tulajdonosa, a BKV-per tizenötödrendű vádlottja. Vele ellentétben vallomást tett a Kecskeméti Törvényszéken Horváth Iván ügyvéd, hetedrendű vádlott, de bűnösségét ő sem ismerte el. 

 

2012. december 13. - Tagadta bűnösségét M. Zsuzsanna, a BKV-per tizenharmadrendű vádlottja, a DAM Bt. kültagja, aki a közlekedési vállalat bliccelés elleni kampányának kidolgozásában vett részt. 

 

2012. december 11. - Tagadta bűnösségét Mátay László, az ügy tizenkettedrendű vádlottja a Kecskeméti Törvényszéken tartott tárgyaláson. 

 

2012. december 6. - A vádiratban szereplő egyes cégek képviselői vallomásának felolvasásával folytatódott a BKV-per a Kecskeméti Törvényszéken.

 

2012. december 4. - Nem ismerte el bűnösségét Vitéz Ágnes, a BKV egykori marketingvezetője a Kecskeméti Törvényszéken zajló tárgyaláson. 

 

2012. november 29. - Tagadta bűnösségét a Kecskeméti törvényszéken Szalay László, a BKV egykori stratégiai és szervezési igazgatója, a BKV-ügy tizenegyedrendű vádlottja.

 

2012. november 22. - Zelenák Tibor kilencedrendű vádlott nyomozati szakaszban tett vallomásának felolvasásával folytatódott a BKV-per a Kecskeméti Törvényszéken.

 

2012. november 20. - Nem ismerte el bűnösségét Zelenák Tibor, a BKV egykori sajtófőnöke. A kilencedrendű vádlott fenntartotta a BKV-ügy nyomozati szakaszában tett vallomását a Kecskeméti Törvényszéken zajló tárgyaláson.

 

2012. november 15. - A BKV Zrt. polgárjogi igényt jelentett be a vádlottakkal szemben a bírósághoz benyújtott indítványában.

 

2012. november 8. - Regőczi Miklós nyomozati szakaszban tett vallomásának felolvasásával folytatódott az úgynevezett BKV-per a Kecskeméti Törvényszéken.

 

2012. november 6. - Politikai indíttatásúnak nevezte a BKV-pert Regőczi Miklós, a közlekedési vállalat korábbi vezérigazgató-helyettese, az ügy nyolcadrendű vádlottja, aki nem ismerte el bűnösségét a Kecskeméti Törvényszéken zajló tárgyaláson.

 

2012. október 30. - Nem ismerte el bűnösségét a BKV-ügyben L. Ottó ötödrendű vádlott, Hagyó Miklós volt főpolgármester-helyettes egykori kabinetjének kommunikációs igazgatója.

 

2012. október 25. - Egyenként cáfolta a Kecskeméti Törvényszéken Hagyó Miklós volt főpolgármester-helyettes azokat a rá nézvést terhelő állításokat, amelyeket Balogh Zsolt egykori megbízott BKV-vezérigazgató tett a BKV-ügy nyomozati szakaszában.

 

2012. október 18. - Megvédte a menedzserszerződéseket Antal Attila, a BKV volt vezérigazgatója a Kecskeméti törvényszéken.

 

2012. október 16. - Balogh Zsolt, a BKV volt megbízott vezérigazgatója a bizonyítási eljárás során tett vallomásának felolvasásával folytatódott a BKV-per a Kecskeméti Törvényszéken.

 

2012. október 11. - Balogh Zsolt, a BKV egykori megbízott vezérigazgatója nyomozati vallomásának felolvasásával folytatódott a BKV-per a Kecskeméti Törvényszéken.

 

2012. október 9. - Minden vádpontban tagadta bűnösségét és minden korábbi vallomását visszavonta a BKV egykori megbízott vezérigazgatója. Balogh Zsolt, az ügy negyed rendű vádlottja ugyanakkor törvényszegéssel vádolta meg az ügyészséget, mivel annak ellenére emeltek vádat ellene, hogy meg sem gyanúsították.

 

2012. október 2. - Írásos észrevételekben cáfolta Antal Attila nyomozati vallomásának tartalmát Hagyó Miklós volt főpolgármester-helyettes és Mesterházy Ernő volt főpolgármesteri tanácsadó.

 

2012. szeptember 27. - Nyilatkozatháború tört ki a BKV-per vádlottjai és az ügyészség között. A Kecskeméti Törvényszéken Antal Attila volt BKV-vezérigazgató és Mesterházy Ernő egykori főpolgármesteri tanácsadó is bírálta az ügyészséget; állításaikat a testület, illetve a főügyész visszautasította.

 

2012. szeptember 25. - A 4-es metró beruházás előkészítettségét bírálta meghallgatásának második napján Antal Attila, a BKV volt vezérigazgatója a Kecskeméti Törvényszéken.

 

2012. szeptember 25. - Keresztes Imre főügyész visszautasította Antal Attila azon állításait, miszerint a rendőrség a kihallgatás során nyomást gyakorolt a BKV volt vezérigazgatójára. A Központi Nyomozó Főügyészség sajtótájékoztatóján ugyancsak visszautasította a vádakat.

 

2012. szeptember 25. - Bocsánatot kért a Demszky Gáborra, Hagyó Miklósra és Mesterházy Ernőre tett terhelő vallomásaiért Antal Attila. A BKV volt vezérigazgatója a Kecskeméti Törvényszéken jelezte: korábbi vallomásait a rendőrség nyomására tette; azt ígérték neki, hogy ezek fejében elengedik. Antal Attila egy szerződés ügyében ismerte el felelősségét, minden más vádat visszautasított.

 

2012. szeptember 20. - Írásos nyilatkozatban utasította vissza az ellene felhozott vádakat Mesterházy Ernő a Kecskeméti Törvényszéken. Demszky Gábor volt főpolgármester tanácsadója a fentieken túl vallomást tenni és kérdésekre válaszolni nem kíván, amennyiben szükségét érzi, kérdezési és észrevételezési jogával él majd.

 

2012. szeptember 18. - Feloldotta a Hagyó Miklós volt szocialista főpolgármester-helyettes hozzátartozóinak nevén szereplő vagyonra elrendelt zárlatot a Kecskeméti Törvényszék. A Hadnagy Ibolya által vezetett bírói tanács, elfogadva a védelem álláspontját, úgy ítélte meg: Hagyó Miklós zárolt vagyona a per tárgyává tett időszakot megelőző évekből származik, és a rendelkezésre álló dokumentumok igazolják annak törvényes eredetét.

 

2012. szeptember 13. - Folytatódott Hagyó Miklós meghallgatása a Kecskeméti Törvényszéken. A volt szocialista főpolgármester helyettes írásbeli vallomását felolvasva továbbra is minden vádat tagadott, kérdésekre a tárgyalás ezen szakaszában nem válaszolt.

 

2012. szeptember 11. - Nem ismerte el bűnösségét Hagyó Miklós volt szocialista főpolgármester-helyettes az ellene és 14 társa ellen indított büntetőügy keddi tárgyalásán a Kecskeméti Törvényszéken. A volt politikus kérdésekre nem válaszolt, csak írásos vallomását olvasta fel.

 

2012. július 13. - Szalainé Szilágyi Eleonóra tizennegyedrendű vádlott vallomástételével folytatódott az úgynevezett BKV-per. A közlekedési vállalat volt humánpolitikai igazgatója nem ismerte el bűnösségét. Vallomása szerint az általa felvett 54 millió forint jogos járandóság volt. A tárgyalássorozat a nyári ítélkezési szünet után Hagyó Miklós volt főpolgármester-helyettes meghallgatásával folytatódik.

 

2012. június 13. - A vádirat ismertetésével megkezdődött a Hagyó Miklós és 14 társa elleni per a Kecskeméti Törvényszéken. Védők az eljárás felfüggesztését kérték egy alkotmánybírósági panaszra hivatkozva, az indítványt azonban a bíró elutasította. A tárgyaláson a gyermeket váró Horváth Éva kivételével valamennyi vádlott megjelent. Az ügyész mindannyiukra börtönbüntetést kért. 

 

2012. május 31. – Kocsis István volt vezérigazgatón kívül két további személyt is hűtlen kezeléssel gyanúsít meg a BRFK. A rendőrség gyanúja szerint az értéktelen munkákra megkötött szerződésekkel 4,32 millió forint kárt okoztak a BKV-nak. A BRFK szóvivője bejelenti: újabb gyanúsítások várhatóak az ügyben.

 

2012. május 16. – A Kecskeméti Törvényszék szóvivője bejelenti: június 13-án kezdődik az úgynevezett BKV-per. 2012-re összesen 29 tárgyalási napot tűztek ki. A nyári ítélkezési szünet előtt egyetlen tárgyalási nap lesz, amelyen a vádiratot ismertetik. A per szeptember 11. és december 18. között folytatódik.

 

2012. május 9. – Jogerősen is felmentette a bíróság a magánokirat-hamisítás vádja alól Hagyó Miklós volt főpolgármester-helyettest, miután az ügyészség visszavonta a januári

elsőfokú ítélet megfellebbezését. A hamisítási ügy nem volt része a BKV-pernek.

 

2012. május 7. – az MVM-es ügyek után BKV-s szerződésekkel összefüggésben is meggyanúsítják Kocsis Istvánt, a közlekedési vállalat volt vezérigazgatóját. Sajtóinformációk szerint Kocsist két, drágán, ám feleslegesen megrendelt tanulmány miatt gyanúsították meg.

 

2012. április 28. – Új közszolgáltatási szerződést köt a főváros a BKV-val, miután a Fővárosi Közgyűlés minden ehhez szükséges döntést meghozott. Az új szerződést a Budapesti Közlekedési Központ köti meg a közlekedési vállalattal; a BKK egyben átveszi a BKV feladatainak jelentős részét.

 

2012. április 16. – A Hagyó Miklós és társai perében tevékenykedő ügyvédek az Alkotmánybírósághoz fordultak; amiért az Országos Bírósági Hivatal a jogorvoslat lehetősége nélkül jelölte ki a BKV-ügy tárgyalását lefolytató bíróságot.

 

2012. március 28. – A kormány úgy dönt: állami garanciát ad a fővárosnak a BKV 2012-ben lejáró hiteleire.

 

2012. március 8. – Tarlós István bejelenti: lejáró hiteléhez állami garanciát kap a BKV, így a közlekedési vállalat csődje egyelőre elkerülhetőnek tűnik.

 

2012. február 28. – A BKV dolgozói január elsejéig visszamenőleg megkapják a kormány által kötelezően előírt bérkompenzációt.

 

2012. február 28. – A Kecskeméti Törvényszék szóvivője bejelenti: még a nyári ítélkezési szünet előtt megkezdődik a Hagyó Miklós és társai elleni büntetőper tárgyalása a BKV-ben.

 

2012. február 10. – Lemond Várszegi Gyula, a BKV vezérigazgatója, miután kiderül: a csőd közeli helyzetben lévő társaság több száz millió forintot fizetett ki vezető beosztású dolgozóinak prémiumaira.

 

2012. február 7. – A BKV két szakszervezete tüntetést tart a BKV Akácfa utcai székházánál.

 

2012. január 25. – A Fővárosi Közgyűlés 9 milliárdos tulajdonosi kölcsönben és 6 milliárd forintos támogatásban részesíti a szakadék szélén egyensúlyozó BKV-t.

 

2012. január 17. – A Fővárosi Törvényszék – túlterheltségre hivatkozva – kezdeményezi, hogy Hagyó Miklós és társai ügyét szignálják át egy másik törvényszékre.

 

2012. január 16. – A Pesti Központi Kerületi Bíróság első fokon felmenti Hagyó Miklós volt főpolgármester-helyettest a magánokirat-hamisítás vádja alól.

 

2012. január 11. – A vádirat szerint Hagyó Miklóst folytatólagosan, bűnszervezetben elkövetett, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezeléssel vádolják. A pernek további 14 vádlottja van.

 

2011. december 1. – A BKV menedzsmentje felmondja a dolgozókkal között kollektív szerződést.

 

2011. november 21. – Orbán Viktor miniszterelnök segítségét kéri a főpolgármester a BKV pénzügyi nehézségei miatt. A vállalat ötmilliárd forintos állami támogatást kap.

 

2011. november – Az Index nyilvánosságra hozza Hagyó Miklós vallomásának jegyzőkönyvét. A volt főpolgármester-helyettes tagadta az ellene felhozott vádakat.

 

2011. október – Megtartja a kötelező iratismertetést a Központi Nyomozó Főügyészség a BKV-ügyben.

 

2011. szeptember 30. – Hűtlen kezelés gyanúja miatt újabb eljárás indul Hagyó Miklós ellen.

 

2011. szeptember 4. – Az MVM-es ügyekben hűtlen kezeléssel gyanúsított Kocsis István – a főpolgármester nyomására – távozik a BKV éléről. Utóda Várszegi Gyula.

 

2011. június – A Fővárosi Munkaügyi Bíróság elutasítja a BKV szakszervezeteinek azon kérelmét, amelyben azt kezdeményezi: a bíróság állapítsa meg az érdekképviseletek által tervezett sztrájk jogszerűségét.

 

2011. június 10. – A Fővárosi Bíróság megszünteti Hagyó Miklós házi őrizetét. A volt főpolgármester-helyettes szabadlábon védekezhet.

 

2011. május 20. – Tarlós István főpolgármester 43 darab, 40 évnél idősebb metrókocsit vonat ki a forgalomból.

 

2011. március – Felvetődik, hogy az állam átvállalja a BKV 77 milliárd forintos külső adósságállományát. A kormány végül csak a MÁV esetében hoz ilyen döntést.

 

2011. február 23. – A korábbi döntést felülírva kiengedik az előzetes letartóztatásból Hagyó Miklóst; elrendelik a házi őrizetét.

 

2011. február 16. – A Pesti Központi Kerületi Bíróság újabb három hónappal meghosszabbítja Hagyó Miklós előzetes letartóztatását.

 

2011. január 19. – Újabb három hónappal meghosszabbítják Sziebert György, a BKV volt jogi igazgatója házi őrizetét.

 

2010. december 3. – Három hetes késéssel megérkezik a BKV számlájára a kormány által jóváhagyott 7,5 milliárd forintos állami támogatás.

 

2010. október 27. – A Fővárosi Közgyűlés döntése értelmében a BKV-t az újonnan létrehozott Budapesti Közlekedési Központ alá sorolják. Az új szervezet vezérigazgatója Vitézy Dávid.

 

2010. október 18. – Meghosszabbítják Sziebert György, a BKV volt jogi igazgatója házi őrizetét.

 

2010. október 3. – Az önkormányzati választás eredményeképpen Budapest új főpolgármestere Tarlós István (Fidesz-KDNP).

 

2010. szeptember 20. – A Pesti Központi Kerületi Bíróság meghosszabbítja Hagyó Miklós előzetes letartóztatását.

 

2010. szeptember – Szembesítik Hagyó Miklóst és Balogh Zsoltot, a BKV volt vezérigazgatóját. Hagyó Miklós tagadja az ellene felhozott vádakat.

 

2010. szeptember – A BKV sorra bukja el a „jó erkölcsbe ütköző” végkielégítések visszafizettetéséért indított pereket.

 

2010. augusztus 30. – A Központi Nyomozó Ügyészség zsarolással is meggyanúsítja Hagyó Miklóst.

 

2010. július – Demszky Gábor főpolgármester levélben fordul Matolcsy György nemzetgazdasági miniszterhez, mivel a BKV nem kapta meg azt a 7,4 milliárd forintos állami támogatást, amelyről a főpolgármester még 2009 decemberében állapodott meg Bajnai Gordon akkori miniszterelnökkel.

 

2010. július 21. – Megszüntetik Fuzik Zsolt, a BKV volt informatikai igazgatójának házi őrizetét, a bíróság lakhelyelhagyási tilalmat rendelt el.

 

2010. június 25. – A Fővárosi Bíróság megszünteti Mesterházy Ernő volt főpolgármesteri tanácsadó előzetes letartóztatását.

 

2010. június – 24 órán át tart a házkutatás Mesterházy Ernő szigligeti ingatlanában.

 

2010. június 22. – A Központi Nyomozó Ügyészség kezdeményezi, hogy hosszabbítsák meg Lelovics Ottó és Horváth Éva előzetes letartóztatását.

 

2010. május 26. – A Fővárosi Bíróság előzetes letartóztatásba helyezi Lelovics Ottó kommunikációs szakembert és Horváth Éva volt főpolgármester-helyettesi szóvivőt, Hagyó Miklós stábjának két tagját. A Budai Központi Kerületi Bíróság korábban csak házi őrizetet rendelt el. A Fővárosi Bíróság ugyanekkor helyben hagyja Hagyó Miklós előzetes letartóztatását.

 

2010. május 21. – A Központi Nyomozó Főügyészség veszi át a nyomozást a BKV-ügyben.

 

2010. május 17. – Előzetes letartóztatásba kerül Hagyó Miklós.

 

2010. május 14. – Az új összetételű Országgyűlés alakuló ülésén megszűnik Hagyó Miklós volt főpolgármester-helyettes, szocialista parlamenti képviselő mentelmi joga; a politikust, és stábjának két tagját – Lelovics Ottót és Horváth Évát – előállítják.

 

2010. május 4. – Házkutatást tartanak a Horváth, Dóczi & Lehmann ügyvédi irodában, Hagyó Miklós ügyvédjénél.

 

2010. április 14. – Bűnszervezetben való részvétellel egészítette ki Mesterházy Ernő volt főpolgármesteri tanácsadó, Zelenák Tibor, a BKV volt kommunikációs főosztályvezetője és Antal Attila volt vezérigazgató gyanúsítását a rendőrség.

 

2010. április 8. – Két hónappal meghosszabbítják Rényi-Vámos Krisztina, a Budapest Airport és Sziebert György, a BKV volt jogi igazgatójának előzetes letartóztatását; mindkettejüket vesztegetéssel gyanúsítják.

 

2010. április 7. – Újabb öt gyanúsítottat hallgat ki BKV-ügyben a Budapesti Rendőr-főkapitányság.

 

2010. március 30. – Mesterházy Ernő ügyvédje cáfolja azokat a sajtóértesüléseket, miszerint védence terhelő vallomást tett volna több politikusra.

 

2010. március 26. – A Fővárosi Bíróság meghosszabbítja Mesterházy Ernő előzetes letartóztatását, ugyanakkor szabadlábra helyezi Zelenák Tibor volt főosztályvezetőt.

 

2010. március 24. – Demszky Gábor főpolgármester tagadja Regőczi Miklós, a BKV volt vezérigazgató-helyettesének azon állítását, miszerint lobbistái lettek volna a BKV-nél. A főpolgármester bejelenti: megteszi a szükséges jogi lépéseket. Regőczi a Népszabadságnak adott interjújában arról beszél, hogy két-három hetente érkeztek politikai kérések a BKV-hoz.

 

2010. március 20. – A Fővárosi Bíróság megszünteti Regőczi Miklós házi őrizetét és szabadlábra helyezi a BKV volt vezérigazgató-helyettesét.

 

2010. március 19. – „Soha, sehol, senkitől nem vettem át bűnös pénzt” - írja levelében Hagyó Miklós.

 

2010. március 18. – Hagyó Miklós nem jelenik meg a Városházán a BKV-ügy kivizsgálására létrejött eseti bizottság meghallgatásán.

 

2010. március 16. – Megszünteti Regőczi Miklós előzetes letartóztatását a Budai Központi Kerületi Bíróság; a volt vezérigazgató-helyettes házi őrizetbe kerül.

 

2010. március 13. – Demszky Gábornak a BKV-ügyben való felelősségéről beszél Antal Attila, a BKV volt vezérigazgatója a Magyar Nemzetnek adott interjújában. A főpolgármester jogi lépéseket jelent be.

 

2010. március 6. – Interjút ad a Magyar Nemzetnek Balogh Zsolt, a BKV volt megbízott vezérigazgatója, amelyben arról beszél, hogy körülbelül 70 millió forintot kapott rajta keresztül Hagyó Miklós a BKV-tól. A volt vezérigazgató megemlíti: egy alkalommal egy nokiás dobozban adott át 15 millió forintot a volt főpolgármester-helyettesnek. Hagyó Miklós bejelenti: beperli Balogh Zsoltot; Demszky Gábor úgy fogalmaz: „sokkolta” az interjú.

 

2010. március 4. – Felbujtóként elkövetett hűtlen kezeléssel gyanúsítja a rendőrség Lelovics Ottót, Hagyó Miklós kommunikációs stábjának tagját.

 

2010. március 1. – Három hónappal meghosszabbítja Antal Attila házi őrizetét a bíróság.

 

2010. február 21. – Ártatlannak vallja magát és teljes körű vallomást akar tenni Fuzik Zsolt, a BKV előzetes letartóztatásban lévő volt informatikai igazgatója.

 

2010. február 16. – Előzetes letartóztatásba helyezik Regőczi Miklóst, a BKV volt vezérigazgató-helyettesét.

 

2010. február 12. – Tíz cég összesen 14 szerződése miatt tesz feljelentést Kocsis István, a BKV vezérigazgatója.

 

2010. február 10. – A BKV-ügyet vizsgáló városházi eseti bizottság meghallgatja Demszky Gábort; a főpolgármester elmondja: többször ki kellett oktatnia helyettesét, aki szeretett a BKV vezetőjeként feltűnni, ám a konfliktusos helyzetek elől gyakran elmenekült.

 

2010. február 10. – Kocsis István BKV-vezérigazgató feljelenti a szentendrei HÉV kijelzőire vonatkozó szerződést.

 

2010. február 10. – Magas vérnyomása miatt a tököli rabkórházba kerül Mesterházy Ernő.

 

2010. február 9. – Három hónappal meghosszabbítja a Budai Központi Kerületi Bíróság Szalainé Szilágyi Eleonóra, a BKV volt humánpolitikai igazgatójának előzetes letartóztatását.

 

2010. február 8. – Elismeri politikai felelősségét a BKV-ügyben Demszky Gábor főpolgármester.

 

2010. február 5. – Előzetes letartóztatásba kerül Mesterházy Ernő, Zelenák Tibor és Fuzik Zsolt. Regőczi Miklóst házi őrizetbe helyezi a bíróság.

 

2010. február 4. – Szegeden elfogják Fuzik Zsoltot, a BKV bujkáló volt informatikai igazgatóját.

 

2010. február 3. – A rendőrség őrizetbe veszi Mesterházy Ernő főpolgármesteri tanácsadót, Zelenák Tibort, a BKV volt kommunikációs főosztályvezetőjét és Regőczi Miklóst volt vezérigazgató-helyettest.

 

2010. február 3. – Országgyűlési képviselői mandátuma kivételével minden posztjáról lemond Hagyó Miklós.

 

2010. január 29. – A Budai Központi Kerületi Bíróság házi őrizetbe helyezi Antal Attilát, a BKV volt vezérigazgatóját.

 

2010. január 26. – Őrizetbe veszik Antal Attilát, a BKV volt vezérigazgatóját. Ezzel egy időben a rendőrség házkutatást tart a BKV Akácfa utcai székházában.

 

2010. január 18. – A BKV menedzsmentje és a szakszervezetek megállapodásával véget ér a dolgozók 6 napos sztrájkja.

 

2010. január 12. – A BKV legtöbb szakszervezete sztrájkba kezd. A metró, valamint egyes HÉV- és villamosjáratok kivételével minden leáll.

 

2010. január 12. – Horváth Éva BKV-s alkalmazása miatt hűtlen kezeléssel gyanúsítják meg Regőczi Miklós volt vezérigazgató-helyettest, illetve Bolla Tibor gazdasági vezérigazgató-helyettest.

 

2010. január 9. – Előzetes letartóztatásba helyezik Szalainé Szilágyi Eleonórát, a BKV volt humánpolitikai igazgatóját.

 

2010. január 7. – Rendkívüli felmondással megszünteti a BKV a szökésben lévő Fuzik Zsolt informatikai igazgató munkaviszonyát.

 

2010. január 7. – Szalainé Szilágyi Eleonóra volt humánpolitikai igazgatót különösen nagy kárt okozó csalás bűntett elkövetése megalapozott gyanúja miatt gyanúsítottként hallgatják ki.

 

2009. december 23. – Aláírja a BKV állami többlettámogatásáról szóló megállapodást Bajnai Gordon miniszterelnök és Demszky Gábor főpolgármester. Az állam mintegy 20 milliárd forintot juttat a közlekedési vállalatnak, de komoly feltételeket szab, egyebek mellett azt, hogy a főváros is több pénzzel járuljon hozzá a cég finanszírozásához.

 

2009. december 9. – Folyószámla-ellenőrzési és teljesítésigazolási osztály létrehozásáról dönt Kocsis István, a BKV vezérigazgatója.

 

2009. december 9. – Országos körözést ad ki a Repülőtéri Rendőr Igazgatóság (RRI) Fuzik Zsolt, a BKV informatikai igazgatója ellen.

 

2009. december 7. – Kocsis István meneszti Sziebert Györgyöt, a BKV jogi igazgatóját, akit másnap közokirat-hamisítással is meggyanúsítanak. A bíróság ugyanezen a napon elrendeli Sziebert György (és Rényi-Vámos Krisztina) előzetes letartóztatását.

 

2009. december 7. – Demszky Gábor felszólítja a BKV-t, adjon meg a rendőrségnek minden segítséget a Sziebert György vesztegetéssel gyanúsított jogi igazgató elleni nyomozás során.

 

2009. december 5. – Őrizetbe veszik Sziebert Györgyöt, a BKV jogi igazgatóját, akit a rendőrség tetten ért, amint 10 millió forint vesztegetési pénzt vett át egy bevásárlóközpont parkolójában.

 

2009. november: Lemond főpolgármester-helyettesi posztjáról Hagyó Miklós és Horváth Csaba, ezzel 15 év után felbomlik a fővárost 1994 óta vezető MSZP-SZDSZ koalíció.

 

2009. november 20. – Mintegy hétmilliárd forint megtakarítással számol a BKV-nál az az elképzelés, amelyet Horváth Csaba leköszönő főpolgármester-helyettes készíttetett.

 

2009. november 15. – 17 esetben elévült vagy nem minősült jogszerűtlennek a BKV által kifizetett végkielégítés; ezeket a pénzeket a BKV nem tudja visszaperelni.

 

2009. november 3. – Összesen 100 millió forintot akar visszaperelni a BKV 31 korábbi alkalmazottjától, akiknek a társaság végkielégítést fizetett.

 

2009. október 30. – A BKV belső vizsgálata alapján újabb, bűncselekmény-gyanús kifizetések ügyében tesz feljelentést a BRFK-nál Kocsis István vezérigazgató.

 

2009. október 13. – Az SZDSZ valamennyi igazgatósági és felügyelőbizottsági tagját visszahívja a BKV testületeiből, köztük az elnököket is.

 

2009. szeptember 14. – Megérkezik a BRFK-hoz minden olyan tanácsadói szerződés dokumentációja, amelyet a BKV 2003 óta kötött.

 

2009. szeptember 10. – Ötmilliárd forintos likviditási hitelt kér a kormánytól a BKV számára Horváth Csaba főpolgármester-helyettes.

 

2009. szeptember 9. – A BKV-ügyek mögött konspiráció volt – jelenti ki a Magyar Narancsnak adott interjújában Demszky Gábor. A főpolgármester szerint meg kell vizsgálni, mi történt a vállalatnál 2006 után, Aba Botond vezérigazgatósága alatt ugyanis nem voltak ilyen ügyek.

 

2009. szeptember 5. – Rövid koalíciós vita után Horváth Csaba veszi át főpolgármester-helyettesként a BKV felügyeletét.

 

2009. augusztus 31. – Hagyó Miklós lemondott a BKV felügyeletéről. (Valójában a főpolgármester veszi el tőle a hatáskört.)

 

2009. augusztus 27. – Meg kell teremteni a felelős gazdálkodás feltételeit, és csak utána lehet beszélni bármilyen támogatásról – mondja a Blikknek Bajnai Gordon kormányfő a BKV állami támogatásával kapcsolatban.

 

2009. augusztus 24. – A BKV igazgatósága támogatja a vezérigazgató azon szándékét, hogy a jogszerűtlen kifizetések esetén kezdeményezze azok visszafizetését.

 

2009. augusztus 19. – Személyesen Kocsis Istvánnal tárgyalt a szerződéséről – ezt állítja Horváth Éva, Hagyó Miklós szóvivője.

 

2009. augusztus 18. – A BKV rendes felmondással elbocsátja Horváth Évát, Hagyó Miklós szóvivőjét. Horváth Éva tagadta, hogy havi 300 ezer forintot és 10 millió forint jutalmat vett fel a BKV-tól.

 

2009. augusztus 18. – Kocsis István vezérigazgató nem tartja magát felelősnek a BKV-botrányért.

 

2009. augusztus 17. – Az Országgyűlés költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottságának ellenőrző albizottsága a BKV-üggyel foglalkozik.

 

2009. augusztus 13. – A budapesti MSZP kezdeményezi Kocsis István vezérigazgató leváltását, ezt azonban sem az SZDSZ, sem a Fidesz nem támogatja.

 

2009. augusztus 3. - Végkielégítés nélkül távozik a BKV-tól Balogh Zsolt általános és műszaki vezérigazgató-helyettes, a társaság korábbi megbízott vezérigazgatója.

 

2009. július 23. – Kocsis István elfogadhatatlannak tartja Szalainé Szilágyi Eleonóra humánpolitikai igazgató továbbfoglalkoztatását, ezért vizsgálatot rendel el, és pályázatot ír ki a posztra. Szalainé 2003 és 2008 között dolgozott a BKV-nál. Nyugdíjazásakor csaknem 100 millió forintot kapott, részben titoktartási pénzt, részben elmaradt prémiumait. Ezt követően a társaság visszafoglalkoztatta az igazgatót.

 

2009. július 3. – Hagyó Miklós bejelenti: az MVM-ügyek miatt megingott a bizalma Kocsis Istvánban, a BKV vezérigazgatójában.

 

2009. április 28. – Off shore cégekkel kötött tanácsadói szerződések miatt rendel el nyomozást az ügyészség; a nyomozással a VII. kerületi rendőrséget bízza meg.

 

2009. március – A BKV szerződést bont az AAM Zrt.-vel. Az Index februárban számolt be arról, hogy a közlekedési vállalat öt év alatt mintegy 3 milliárd forintot tervezett kifizetni a cégnek tanácsadásért.